J. A.-túlirat

Bozsik Péter
Luk vagy mi



I.

Sárga füvek a homokon
Csontos öreg nő ez a szél
álmodban jő a feleség
A tócsa ideges barom

A tenger nyugodt, elbeszél
fehér leves lesz ebédre
belőled belőled mérve
késve jöttél késve késve

Akár a kisujjam, magam
Sajkacsontom is eltörött
kövér vagyok és elgyötört
félszem, hiányzó végtagok

II.

Dúdolom halk leltáromat
Hazám az eladott kabát
Miloš királyom elzavart
most is hallom a harci zajt

Buckákra omlott alkonyat
füttő  lehettem volna én
Fikcióvá ha változom
legyen mindenki átkozott

S e jövőben mit arattam?
Ellenem is megért a vád. (?)
Lehetek így magyartanár?
Nincs szivem folytatni tovább

III.

Csillan a nyüzsögő idő
Korallszirtje, a holt világ

hézag / rés nyílás luk vagy mi
mért nem működik itt semmi

A nyírfa a bérház a nő
vagy csak egy zsúfolt állomás
e végnélküli látomás
Az áramló kék égen át

zsúfolt buszban a szájszagok
Isten lehullott lombjain
utaznak messze vágyaim
legyen mindenki átkozott

(A Túlirat Bozsik Péter Weissbrunni töredék, Fehér leves, Gourmandiai partraszállás, Születésnapomra, Mítoszgyilkos, Mondd meg - messze és Rossz kor - íme [Vérpuding] c. verseinek részleteiből épült.)