A szabadkai Üzenet folyóirat szerkesztői májusi számukat a határ témájának kívánták szentelni, hogy megmutassák a fogalom kevésbé reflektált értelmezéseit, melyekben a határ mint összekötő elv jelenik meg. Folyóiratunk e számában szerettük volna megjeleníteni továbbá Szabadka nyitottságát, az egymás mellett élő kultúrák kölcsönös egymásra hatásában létrejövő organikus egységét.
Érdekesen alakult az összeállítás sorsa: a határidő lejártakor NATO-gépek zúgtak a fejünk fölött, a szerkesztők és a szerzők nem csak a kéziratok, hanem egymás sorsa miatt is aggódtak, még erőteljesebb lett a kapcsolattartásra való igény. Annál is természetesebben adódott a Jelenkor és az Üzenet szerkesztőinek együttműködése, hiszen a két város, Pécs és Szabadka mentalitása hasonló, ami mindenképpen megnyilvánul irodalmi műhelyeik szenzibilitásában. Mostani vendégségünk a Jelenkor oldalain így lett végülis a határ-szám eredeti koncepciójának megvalósulása: a gesztus, ami összeköt.
Az itt következő szövegek szerzői a határ-lét tapasztalatát mint sajátos közép-európai egzisztenciális helyzetet mutatják meg, megteremtve annak változatos irodalmi formáit. Bízunk benne, hogy minden ilyen összeállítás és együttműködés szélesíti a horizontot és megerősíti bennünk azt a reményt, hogy olyan kultúrákban élünk egymás mellett, amelyek képessé tesznek a párbeszédre.
Köszönetet mondunk a Jelenkor szerkesztőinek, Csuhai Istvánnak és Ágoston Zoltánnak, hogy lehetővé tették ezt a vendégséget, valamint szerzőinknek és munkatársainknak.
A határ-szám anyagát Döbrei Dénes fotói illusztrálják.
Szabadka, 1999. augusztusa