Balkán Magyar Irodalmi Klub – Balkanski klub mađarske književnosti
Bozsik Péter
Ismerős vidék

V. N. emlékének
2005. április 4.

Por a porhoz
A sötétség ormótlan
tömbjeivel
álmodom A halottak
könnyen keverednek Mi ez?
Metafizikai
pánik? A művészet
orgazmusa A vécé-
kagyló mélyén Zsilettpenge
lebeg a bécsi sarlatán
arcképével Indiai lepkéket
látok és ellopott biciklimet
Ex szerelmem
amint fakult szemében
visszatükröződik szerencsétlen
románcunk Majd szétporlik akár
gyerekkorunk kiszáradt homoktortája
Egy mocskos bárban
ülök ahol fiókként csúsznak
ki belőlem az emlékek
Virágkosáron mászkáló
hangyának érzem magam
aki egy súlyos betegről

a múltról
beszélget magában
Megmérettettem
mint egyhangú prédikáció után
a szürke gyülekezet
Jövendőbeli
tudatvesztésem rettegése
nagyobb mint a testem
elképzelt bomlása keltette
undor A hézagok
káprázatos sorozata
száműzetésem szabadsága
drágább mint az otthon
ócska paródiája
Bor a borhoz
a sötétség ormótlan gránit-
tömbjeivel álmodtam
És gyötrelmem gyógyítására
egyéb szert nem találtam
mint e másnapos szút,
ragacsos mélabút,
és a míves művészet igencsak
helyi érzéstelenítését.

Weissbrunn, 2005. március 16.