Debreczeny György: röpgyakorlatok II.
röpgyakorlat

nehéz páncélban
könnyű a kosárka
nehéz lehet egész nap
könnyű páncélban
a nehéz kosarat cipelni

*

csak kinézek fejem ablakán
ásítozó kavicsok fáznak velem
megszűnik a tér és az idő
hajamat hátrafésülöm
mint a súlyos felhőtestű nők
nehéz az üres kosarat cipelni

*

mindig szeretted az üres szobát
mindig szerettél gyufásdobozban élni
mindent átmenteni a gyufásdobozba
és a gyufacímkéket is szeretted
a bányásznapot a tatai brikettet
és az országos úttörőtalálkozókat
mindig szeretted gyufásdobozban
végezni röpgyakorlatod

*

ugyanott
ugyanabból a kapualjból
nézek ki találomra
de semmit sem találok
már elfelejtettem repülni
szárnytollak helyett
összébb húzom magam köntösömben

*

kitárja az ablakot
a párkányra áll és vizel
megáll benne a csend
megül benne a csend
nevet
elégedett

*

tüskés bokorban
kibontom ajándékom
egy kabátzsebbe gyömöszölt
gyufásdobozt