Valkay Zoltán
Új-Zenta , azaz Zynthanova bolygóváros terve

A lokáció

A város lokációja Zentával szemben a Tisza folyó bal partján, a zentai híd magasságában, a bánáti töltés és a volt régi híd rámpája által behatárolt területen fekszik. Zenta város vérkeringésébe a meglévő híd mellett egy új motoros-gyalogos híd kapcsolja be, biztosítva ezzel a szükséges körforgást a régi és az új Zenta között. A szóban forgó terület nagysága hozzávetőleg 600x800 méter, melyből a tervezett bolygóvárosra mintegy 300x800 méteres felületet, azaz 24 hektárt használnánk fel.

A helyszín benapozása igen kedvező: az inszoláció keleti-, déli irányú. Klímája a Vajdaságban megszokott mérsékelt övi, az uralkodó széljárás észak-nyugati, kevés viharos lökéssel. A talajvíz igen magas, 1,2 méterre a földfelszíntől - ezért a terepmegmunkálásnál feltöltést kell alkalmazunk. A talaj összetétele lösz alapú, felső rétegében humusszal. Minimális lejtéssel bír északról dél felé nézve. Az átlagos tengerfeletti magasság 76 és 77 méter között mozog. A bánáti töltés koronája 83,5 méter magasságban van.

A tereprendezés a leendő városközpont platójának (180 méteres átmérőjű kör) kialakításával kezdődne el. Azon az övrészen, ahol a plató a Tisza árterével érintkezik, rézsűs támfalat láttunk elő. Ugyanide terveztük - egy Víztér kereteiben - a nyitott városi fürdőhelyet is. Persze ezen a területen is megemeljük a terepet a Tisza árvízveszélyes szintjéig (+79 kótára). A meglévő szántóföldön, egy 400x400 méteres területen az itt található kanálisokat annyira megnagyobbítjuk, hogy azok nádasoknak is megfelelőek legyenek (ugyanis a víz biológiai tisztítását szolgálnák), míg a kiemelt földből az egyébként sík domborzatot megmozgatandó kisebb dombokat képeznénk ki.

Egy 2500 négyzetméter felületű mesterséges tó létesítését is előláttunk, pumpája a nádasokban lévő víz szabályzását és tisztítását segítené elő.

A morfo-funkcionális elemek leírása

A természetbe ágyazott bolygóváros közlekedési sémába ágyazott tere morfo-funkcionális szempontból a következőkből áll:

I. városközpont - citadella alakjában elképzelt megastruktúra mint a telep domináns szintje. Vizuális kontaktusa Ó-Zentával a központ szerves részét képező Víztéren át megoldott.

II. lakóövezet - melyet feloszthatunk:

a) a térbelakás kontinuális módját képező utcás, átriumos kiépítésű sugaras részre,

b) szabadon kiépített bokros diszkontiunális részre és végül

c) a telep északi részén elképzelt az ú.n. silóházak képezte többlakásos beépítési részre.

III. közlekedési csomópont - (a vasúti- és autóbuszállomás) melyen keresztül a bolygóváros bekapcsolódna a települések közötti közlekedési hálózatba.

Ipart és ipari övezetet Zenta és Csóka közelsége miatt nem láttunk elő.

I. Városközpont

A település központját a Főtér köré szervezzük, melynek gyűrűjén helyezkednek el a kereskedelem, művelődés, és városvezetés funkciói. A megastruktúraként kezelt középpont mind rendeltetésében, mind ambientális szempontból is hangsúlyos, így elmondható, hogy itt érezni azt, amire azt mondhatjuk, hogy városi.

A citadellát a település fölé magasodó platóra helyeztük (85-ös kóta), és kibővítettük egy rekreációs funkció-csoporttal, mely a Víztéren keresztül a Tisza folyó látványát integrálja a bolygóváros központjába. A központ kereteibe helyet kapott egy 15 ágyas hotel is, valamint egy energetikai egység.

A városközpont vertikális jelképei a templom, a városi magisztrátus és a Főtér közepére helyezett Városkapu. Szimbolikus tartalmakat közvetít a Földre ereszkedett Nap szobra és a városi szökőkút. A közlekedés működésébe beépítettük a megállás és körözés dimenzióját, mely éppen a központnál fejeződik ki erőteljesebben: a motoros közlekedést kizártuk.

A központból sugarasan elrendezett utcák, útvonalak nőnek ki. Ezeket félköríves utak metszik át terepet adva a lakóövezet kialakítására.

II. Lakóövezet

A lakóövezet békés utcái, lakóbokrai a csendes élet színterei. Minden parcellát sajátosan kezeltünk. Az emberi léptékű utcasorok és lakóbokrok egymást átfedik. A lakósejtek egymáshoz közeliek - minden ház önálló egészet képez, és külön kerttel rendelkezik. Emellett a bokrok belső udvarain keresztül a közösségi terekhez, illetve az óvodák és általános iskola szuprastruktúrájához szorosan hozzákapcsolhatók.

a) sorba rendezett átriumházak
A sorba rendezett átrium-, vagy udvarházak egy előre megadott városrendezési mátrix szerint épülnek. Ennek alapegysége egy 18x18 méteres négyzet, melyet egyik sarkán félkörösen lemetszettünk. Ezek a metszékek különböző urbánus témák felállításával a szomszédsági elvnek és az utcai életnek a kialakítását szolgálják.
A parcella teljes területe 279,85 m². Ebben az előre definiált alapsejtbe minden ház megformázása házanként változó. Az intim hatású udvarházak befelé fordulóak.
Sorházak esetében típusismétlődéssel van dolgunk. Ezek a ház-sorok ritmusukkal hatnak.

b) lakóbokrok
A lakóbokrok belső udvaraikkal az egyéni és a közösségi lét közötti ellentétet hangsúlyozzák. A különböző kerítések, dombok, élő sövények mégis elkülönült életet tesznek lehetővé a kertek árnyékába bújtatott épületek részére. A szomszédsági elv létrejöttét a különböző módon megoldott belső közös udvarral biztosítjuk.
A villaszerű földfeltöltéssel megvédett épületek analógiáit a szénaboglya, a jurta, udvari kemence, szélmalom vagy egyszerűen a domb között kell keresnünk. Ezen épületek telepítése és benapozása teljesen szabad. A körülöttük levő kertek nagysága 2500-3000 m², biokertészkedésre alkalmasak.
A lakóbokrok funkcionális szempontból egy középpontból tervezettek, ahonnan szükség szerint terpeszkednek szét a szélrózsa minden irányába. Többnyire mint emeletesek és padlásszobásként megoldottak. Ezen boltozatos házak plasztikus és expresszív formái, a részleges dekonstrukció ellenére hőszigetelési szempontokból gazdaságosak, míg a térbeli radiáció szempontjából egészségesek és szépek, mivel részük a kör, mint az idea legtökéletesebb alakja. Tizenegy esetben szoláris épületekként nyertek megoldást ezek a hagyományos anyagokból épült házak. Anyagaik: tégla, stabilizált földtégla, fa, cserép vagy arcatura esetében poliészter hab. Fűtésük szintén hagyományos módon megoldott, kibővítve a napcsapdás télikertekkel, földfeltöltésekkel (felhasználva a föld termoakumulációs tulajdonságát), külön ajánlott a Geoterm 13-as jelzetű termopumpa használata.
Mivel a 3 m/s szélerősség megfelel a lassú forgású szélkerekek felállítására, a B jelzetű lakóbokorban három épületen alkalmaztuk is azokat.

c) többlakásos lakóövezet
A silóházaknak nevezett épületek a többlakásos lakóházak alternációja. A szemmel látható analógiával bíró épületek, megformázásuk a különböző alaprajzi megoldások eredménye.
A meglévő nyárfaerdőben álló silóházak tökéletesen illeszkednek a síkvidéki tájképbe.
Mind a négy tömb sajátos megjelenéssel bír, mivel a lakások felülete különböző, így azok a külsőben más-más formát nyertek. A házak magassága az egyemeletes és a négyemeletes között mozog.

Összefoglaló

A bolygóváros a síkvidék protourbánus formáit próbálja meg egységbe hangolni. A sugaras részben elhelyezett átriumházak statikus és szegmentális kompozíciójának a szabadon telepített lakóbokrok közé ékelésével dinamikus aglomerációt kaptunk. Ennek a planimetriának van lehetősége fejlődni, mivel nyitott miáltal is a természet egészen a városközpontig terjed. A természet így az egyik fő hangulatmeghatározó elemmé lép elő.

A citadellával hangsúlyossá tett "tipikus Pannon sátortábor" felépítési alapsémája a következő formulát takarja: a Központ a Főtér köré, a település a citadella köré, a házak a lakóbokrok belső udvarai köré, és végül maguk a lakások egy tűzhely köré szerveződnek.