Zynthanova, Szonett-sor 1-17.
Balogh István

 

Hohó! Ne így, de tégy belé kis árpa-

levét, buzogja át füvek csodája,

pirúl, siseg füle, s kitátva szája,

malacka lelke: illik ám a tálba!

 

A csillag éled ős folyó vizében

 

Kezemmel megáldom és fatálon nagy

Vadászok egyszerű falatja dísz lesz.

 

Üvölt a szél is, űz havat, hazát