Zynthanova, Szonett-sor 1-17.
Balogh István
 
Hohó! Ne így, de tégy belé kis árpa-
levét, buzogja át füvek csodája,
pirúl, siseg füle, s kitátva szája,
malacka lelke: illik ám a tálba!
 
A csillag éled ős folyó vizében
 
Kezemmel megáldom és fatálon nagy
Vadászok egyszerű falatja dísz lesz.
 
Üvölt a szél is, űz havat, hazát