Böndör Pál: Eleiai tanítvány

Kis éji zörejek

Nem állt le éjszakára
a kerge szél ezúttal: – Te is forogsz csupán kör-
be... körbe... körbe... körbe.
– kaparja egyre házam
falát a nyárfa ága.
– A dal ha azt Anakre-
ón jambusára írják
végül vidámra fordul?
– téblábolok szobámban
az őszi éjszakában.
Néhány bogár a lámpa
körül kering merészen.
De ők? De én? Miképpen?
Álmatlanul? Vagy ébren?