Böndör Pál: Eleiai tanítvány

Újvidék expressz

            1. Commedia dell'arte

Mi van velem már kora reggel óta?
Mint ez a rím itt: olyan kelekótya
vagyok egész nap. És látják-e ezt ők?
A fát se – melytől nem látni az erdőt.
Rossz korban ám jó karban tartott gépezet...
Nem vakok. De kivághatják-e a rezet?
Ezek?
            Arcukról is lerí... Miközben bekerítenek.

                    2. Helyi színek

Egy lapra mindent? Annyira vakmerő
– öntelt? – azért én mégse vagyok. De hát
                    másról van itt szó sajna: hagyján
                még hogy adum – de ha nincs lapom se?

Pánikra nincs ok. Hogy kalapom – vagy a
lapot veszem? Kit érdekel az ma itt?
            Jobb helyre ennél mégse vágyom:
                – Hol terem ennyi csodás tanulság?