Telitalálat
Nem tudtuk mi a tenger –míg szavainkat
túl nem zúgták a hullámok.
Közben kavicsokká tökéletesedtünk
szerelmes és tudós koponyák –
fehérebbek mint felettünk a sirályok.
Mikor sok idő elteltével
egy ismeretlen kéz melegében
újra felgyorsult az életünk
– s úgy gondoltuk lehetünk még valami
mások –
egyetlen rövid ívelés után
hirtelen telitalátattá lettünk –
és végleg beteljesült rajtunk az átok.
