Böndör Pál: Eleiai tanítvány
Fej vagy írás?
1
... Ha festményben élhetne – ott hol a
perspektíva lenne az otthona –
korai impresszionista képen!
Tárlatról tárlatra költözne szépen
akárha telefon jelezne – foglalt! –
pulzálná a köszönöm jól-t s a hogy van-t.
Lehetne háború forradalom
az emberek őt néznék a falon
ahogy pislogva – a napon – hever:
– Már megint ez az átkozott plein air!
2
... Ahol élünk – közlekedőedények –
hogy zenét hallgatunk vagy épp beszédet
tulajdonképpen már mindegy is szinte
ha egyformán emelkedik a szintje
bennünk a... minek? Nincs rá felelet
bár szabad szemmel is látni lehet
rajtunk a hatását ez árapálynak –
de olyan ez mint a strandon ha járnak
– valahol az ingerküszöb alatt –
kinyúlt testünkön át a bogarak:
fekszünk a homokban órákig – és
egyszerre csak elfog a viszketés
bennünket... az akkumulációtól?
S míg biztonsági okokból – mikor? hol? –
amerre járunk nyomokat hagyunk
hogy visszafelé: – Jó úton vagyunk! –
üvöltözzünk egymás süket fülébe
majd ennek is happy end lesz a vége
hogy – derült égből a villámcsapás –
majd annál nagyobb legyen a blamázs?
3
Nem is tudom: miből nincs elegem?
– Fej vagy írás? – ezzel jönnek nekem
és közben a kezünkben nincs is érme.
Nem tudom mi lesz. (És mégis megérte.)