Böndör Pál: Eleiai tanítvány

Fej vagy írás?

                             1

... Ha festményben élhetne – ott hol a
perspektíva lenne az otthona–
korai impresszionista képen!

Tárlatról tárlatra költözne szépen
akárha telefon jelezne – foglalt! –
pulzálná a köszönöm jól-t s a hogy van-t.
Lehetne háború forradalom
az emberek őt néznék a falon
ahogy pislogva – a napon – hever:
Már megint ez az átkozott plein air!

                             2

... Ahol élünk – közlekedőedények–
hogy zenét hallgatunk vagy épp beszédet
tulajdonképpen már mindegy is szinte
ha egyformán emelkedik a szintje
bennünk a... minek? Nincs rá felelet
bár szabad szemmel is látni lehet
rajtunk a hatását ez árapálynak–

de olyan ez mint a strandon ha járnak
– valahol az ingerküszöb alatt–
kinyúlt testünkön át a bogarak:
fekszünk a homokban órákig – és
egyszerre csak elfog a viszketés
bennünket... az akkumulációtól?

S míg biztonsági okokból – mikor? hol?–
amerre járunk nyomokat hagyunk
hogy visszafelé: – Jó úton vagyunk!–
üvöltözzünk egymás süket fülébe
majd ennek is happy end lesz a vége
hogy – derült égből a villámcsapás–
majd annál nagyobb legyen a blamázs?

                             3

Nem is tudom: miből nincs elegem?
– Fej vagy írás? – ezzel jönnek nekem
és közben a kezünkben nincs is érme.
Nem tudom mi lesz. (És mégis megérte.)