Böndör Pál: Eleiai tanítvány

Amateur

Artikukáló – Jegyzetelő– Verselő

                         1

Előszörre
bemelegítő mozdulatokat végzek
nyelvemmel
végigtapogatom odvas fogaim
szótagokat artikulálok
próbaképpen
szavakat összevisszaságban.
Amennyire csak bírom
a szám kitátom
hátravetem fejem:
a langyos és sós realitással
gurgulázom.

Váratlanul egy mondat: A szélhez hasonló.
Iránya csak és ereje. Valami köze időhöz
időjáráshoz egyaránt. Ahogy feltámadt
észrevétlen-hirtelen
úgy is halna el.

Mintha asztal lennék vagy szék
és fa koromra emlékeznék. Lomb-
talan.

Nem egy gondolat
de megtörténik hogy egyetlen hangsúly
ingerli nyelvem gyökerét.

Milyen valóság milyen szótagja
dugja az ujját a torkomba? Megszabaduljak a rosszulléttő1
– kiöklendem a legelső megfelelőnek tűnő szót.
Ilyen testi dolgok ezek
– inkább mint szellemiek?

                         2

            Szőre-felborzolt
            ijedt állatként
            növekszem?

                         3

            A torreádor
            hivatásos. A bika
            műkedvelő!