Böndör Pál: Eleiai tanítvány

Pantomim

Legelébb csak az udvarra. Majd a ház elé.
Később már a sarokra. Gyakorolni a sasszét.
Messzebb-tovább. Egy életen át ahogy az értelem
előtti koreográfia előírja. Balra és jobbra.
Hátra s előre. És forogsz forogsz csak forogsz
mint a homok amit a szél felkapott
hogy mindenhova jusson belőled. Most és itt
élsz és elérsz a kezdetektől a végső pontig
aminek ha Amundsene nem de lehetsz Scott kapitánya
miként a passzív ellenállásnak határozója?
tárgya? mije? – Mert egy ideig még ellenállsz
az elmúlásnak: – Utoljára semmit sem csinálsz.