Sinkovits Péter: Aragóniai galambok
Vészfék

emlékszem mondtad
egy üveg vinjakot
mindenképpen tegyek
a csomagok közé
melegítsen
ha télidőben a menekülés
plakát-fürdőszobádban
éppen csak megmosdani
kis tócsákban állt a víz
valami elromlott
már kár javítani
huzalszakadás
az iránytűkben is
tudod újvidéken
még közlekednek a buszok
csak én igazodom
egyre nehezebben
a szobámban növekvő
kupacok között
játékai a maradásnak
kallódó vészfékeink
merre vezettek
mondókák utcai fénye
hogyan ragyogja
a vesztenivalót
jő majd valami
részünk és előleg
a leltár csak tünet
ne feledd
almáriumok mélyéből
tiszta varázs
hogy eddig is