Egy könyv áll előtted, amelynek megjelenésével szerény keretek között igyekszünk megemlékezni egy jeles jubileumról, a zentai kórház alapításának 165. évfordulójáról.
Zenta Városi Tanácsa Kollonits László akkori plébános indítványára még 1833. december 8-án határozatot hozott a zentai kórház megnyitásáról, amely így a Bácska egyik legrégibb kórházaként kezdte meg működését. Azóta hosszú idő telt el, az idők viharában és emberi gondatlanság következtében számos okirat pusztult vagy veszett el, városunk legidősebb lakóinak az emlékezete is megfakult, de azért sok minden fenn is maradt. A könyv megjelentetésének alapmotívumát az az óhajunk képezte, hogy a zentai egészségügyi szolgálat fejlődésének göröngyös útját megmentsük a feledéstől, és ez alkalommal megemlékezzünk azokról, akik az eddig elért nem kis sikereknek a kovácsai voltak.
Zenta 1966-ban ünnepelte fennállásának 750. évfordulóját. A közéleti dolgozók egy csoportjának kezdeményezésére a Népbizottság olyan határozatot hozott, amelynek értelmében ebből az alkalomból ki kell adni a város monográfiáját. Ez a különféle területekről szóló füzetek alakjában meg is jelent.
Az orvostudomány tárgykörével dr. Vígh Ágoston bel- és ideggyógyász szakorvost, sok éven át a zentai kórház volt igazgatóját bízták meg. Ő a szerzője A zentai kórház története c. füzetnek, amely 500 példányban, B/5 méretben, 96 szövegoldalon és 8 oldalnyi melléklettel, műnyomópapíron jelent meg. A műszaki munkatárs Hatala Irén, a nyomdai és rotoprint munkát a zentai Udarnik látta el 1966 februárjában. A monográfia az 1834 és az 1965 közötti időt ölelte fel bezárólag. A szóban forgó monográfia szövegét és mellékleteit könyvünk I. fejezete teljes egészében tartalmazza.
A II. fejezetben a kórháztörténet kiegészítése olvasható. Nagy igyekezet és önfeláldozó munka árán kerültek napvilágra új okiratok, és ezek alapján készült el az Adalékok a zentai kórház történetéhez 1833-1872 és Zenta egészségügye a XVIII. század végén és a XIX. század elején c. rész. Hálával tartozunk a Levéltár valamennyi dolgozójának, de különösen Tari Lászlónak, aki a szóban forgó új ismereteket feldolgozta, formába öntötte, és a nyomda számára előkészítette. Ebbe a fejezetbe került az 1944-ben és 1945-ben Zentán működő hadikórházak története is. A rájuk vonatkozó adatokhoz a zentai Történelmi Levéltár volt dolgozója, Katona Pál sokéves munkája során összegyűjtött okiratok nyomán jutottunk.
A könyv III. fejezete a zentai kórház 1966 és 1998 közötti történetét tartalmazza. Ezt a fejezetet dr. Milorad Ćurčić öntötte formába, és bevezető részből, a szervezeti változások, a szakmai továbbképzés, egészségügyi mutatószámok, valamint a kórház osztályai és szolgálatai újabbkori történetének a bemutatásából áll. A könyv szóban forgó részéhez felhasznált adatok gyűjtésében sokan vettek részt mind az Egészségügyi Központ alkalmazottainak, mind pedig azoknak a segéddolgozóinak a soraiból, akik már nyugállományban vannak. Mindannyiuk iránt kifejezzük hálánkat és tiszteletünket, de különösen a kórház jelenlegi igazgatójának, a közös szakszolgálat igazgatójának, a kórház minden egyes osztálya és szolgálata vezetőjének, akik szolgálatuk történetéhez adatokat szolgáltattak, továbbá a közös szakszolgálat általános és egészségügyi statisztikai szolgálatai dolgozóinak, akik gyakran porosan, de mosolygó arccal hozták a napokon vagy heteken át keresett adatokat.
A könyv végén függelékként találhatók a kórház, továbbá a rendelőintézet (egészségház) és a gyógyszertár, tehát a jelenlegi Dr. Gerő István Egészségügyi Központ valamennyi része igazgatási összetételének a jegyzékei 1833 és 1998 között.
Külön mellékletet képez az 1833 és 1998 között a kórházban foglalkoztatott orvosok névsora azokkal kiegészítve, akik akár csak kötelező orvosi gyakorlaton vagy más egészségügyi intézmények részére történő szakosításon is a kórházban tartózkodtak. Végül közöltük a kórházban, a rendelőintézetben, a Gyógyászati, illetőleg az Egészségügyi Központban 1966 és 1998 között foglalkoztatottak névsorát is.
Ez alkalommal mondunk köszönetet mindazoknak, akik bármilyen módon is segítettek és hozzájárultak ahhoz, hogy könyvünk megjelenjék, továbbá azoknak is, akik támogatnak minket abban a törekvésünkben, hogy ezekben a nehéz időkben hivatásunkhoz méltóan lássuk el feladatainkat.
A szerkesztőbizottság