Előszó

A történelmi kutatás egészségügyi vonalon annyit jelent, mint felmérni a fejlődés eddigi menetét abból a célból, hogy a múlt és jelen összehasonlításából kirajzolódjék a jövő perspektívája, és világosan elébünk táruljon mindaz, amit eddig elmulasztottunk, és amit a jövőben tennünk kell. A haladó szocialista ideológia az ember érdekében létesül, akár közvetve, akár közvetlenül. Ebben a küzdelemben talán az egészségügyé a legfontosabb szerep, mert az van elsősorban hivatva a dolgozó ember életét védeni, egészségét visszaadni és fenntartani. Egészség nélkül nincs produktív munka, nincs fejlődés. Ezt a felelősségteljes munkát vállalni már nem foglalkozás, annál több: hivatás. Az egészségügyi dolgozók hivatástudatuk ösztönzésére állandóan keresik az egészség megóvásának minden lehető útját és módját. Az eddigi eredmények nemcsak biztatóak, hanem sokszor csodálatosak és elkápráztatóak. Ha csak a mi évszázadunk vívmányait tekintjük, feltűnik az emberi életkor meghosszabbodása 15-20 évvel, a gyermekhalandóság nagymérvű csökkenése, a tuberkulózis megfékezése világviszonylatban, egyes járványos betegségek tökéletes kiirtása, az antibiotikumok felfedezése stb. Olyan eredmények ezek, amelyekről a múlt század legkiválóbb elméi sem álmodhattak. De megállás nincs. Haladni, fejlődni mindaddig, amíg a társadalmi egészségtan ideális szintjére nem küzdjük fel magunkat. Ehhez a célhoz segít mindannyiunkat a múlt ismerete.

Elődeink 130 éven át orvosi esküjükhöz híven városunk egészségügyét szolgálták. Csigalassúsággal bontakozott ki Vajdaság egyik legrégibb kórházában, itt Zentán a kauzális terápia és még lassabban a prevenció. Ez azonban nem írható elődeink rovására. Az orvostudomány még gyermekcipőben járt az 1830-as években, amikor ez a kórház létesült. Amint azonban megjelenik egy-egy új gyógyszer, a város orvosai elutaznak külföldre is, hogy tanulmányozzák például rövid egy éven belül a vérbaj gyógykezelését Salvarsannal. Az európai klinikákon 1912-14-ben alakulnak az első röntgenintézetek. A mi szerény kórházunkban röntgenkészüléket vásároltak már 1914-ben, és ezzel vizsgálják az első világháború sebesültjeit és betegeit.

Városunk számtalan egészségügyi problémáit már sok-sok évtizeddel ezelőtt az egykorú szakemberek is megfigyelték. Ezek a problémák fokozatosan felszínre kerülnek, és megoldásukra mind több és több eszköz áll rendelkezésünkre. És nekünk, a ma nemzedékének, valamint utódainknak, a jövő nemzedékének mindezen problémákat emberi és szakmai kötelességünk kivizsgálni és közösségünk javára megoldani. A feladatot pedig minden egészségügyi dolgozó becsülettel vállalja. A fejlődés csak a legutolsó két évtizedben érte el más országok tempóját. Az évtizedes elgondolások most már gyors ütemben megvalósulnak, és a zentai kórház a felső Tisza-vidék egészségügyi központjává érlelődött. A 130 éves út hosszú és fáradságos volt. Ezt az utat kívánja vázolni ez a könyv.