Kovács Karolina: Mítoszteremtés Oravecz Imre költészetében
1. Aczél Géza: Egy földterület növénytakarójának változása. Tiszatáj. 1980.5.
2. Aczél Géza: Oravecz Imre: A hopik könyve. Alföld, 1983. 9.
3. Alexa Károly: Egy „éterikus” és egy „objektív” költő. Kortárs, 1972.7.
4. Alexa Károly: Szajlától Waldenig, Oravecz Imre költészete. In Quodlibet, Bp., Kortárs, 2004.
5. Alexa Károly: „Már nincs más, csak ami volt”, Oravecz Imre: Halászóember (Szajla. Töredékek egy faluregényhez,1987-1997) . Kortárs, 1998. 10.
6. Alföldy Jenő: Oravecz Imre. Alföld, 1978.6.
7. Angyalosi Gergely – Bán Zoltán András – Németh Gábor – Radnóti Sándor: Irodalmi kvartett Oravecz Imre Halászóember c. könyvéről. Beszélő, 1999.3.
8. Bakonyi István: Oravecz Imre: Egy földterület növénytakarójának változása. Kortárs.1981.9.
9. Balog József: Csak vers, egyedül. Harmadkor,1989.10.
10. Bányai János: Szerkezetek diadala . Magyar Szó, 1972 03.
11. Bata Imre: A hopik könyve. Új írás, 1983.8.
12. Bata Imre: Oravecz Imre: Héj. Tiszatáj, 1974. 2.
13. Bazsányi Sándor: Az otthonteremtés ígérete. Beszélő, 2000. 11.
14. Bazsányi Sándor: „ Konyha” és „tűzhely”. Oravecz Imre költészetéről. Alföld, 2003.4.
15. Bodor Béla: Berendezkedés az örökkévalóságban. ÉS, 2002.23.
16. Bohár András: Oravecz Imre: 1972.szeptember. ÉS, 1993.40.31.p
17. Bokányi Péter: Örök társ. Életünk, 1988. 7/8.
18. Bori Imre: A legújabb magyar líráról. Híd, 1968, 7-8.
19. Deczki Sarolta: A Szajla-tapasztalat. Alföld, 58. évf. 12.
20. Dérczi Péter: A hely. Oravecz Imre hatvanéves. ÉS, 2003.02.
21. Dérczi Péter: Jelenlét. Mozgó Világ, 1980. 12.
22. Fábián László: „Folyton fogyó jelenlét”. Mozgó Világ, 1971.3.
23. Fábián László: Oravecz Imre: Egy földterület növénytakarójának változása. Magyar Nemzet, 1981.2.
24. Farkas László: A kor arcai és álarcai. Új írás, 1972.9.
25. Földényi László: Életre ítélve. ÉS, 1998.15.
26. Gács Anna: A visszaszámlálás naplója. Holmi, 1994.4.
27. H. Nagy Péter: Töredékek a kortárs magyar líra paradigmáiról. 1999. 4.
28. Halász Géza Ferenc: Szakosodott költők. Forrás, 1972.5.
29. Harcos Bálint: O.I., anyám és én. Jelenkor, 1999.7-8.
30. Kálmán C. György: A tizenhatodik év. Beszélő, 1999.9.
31. Károlyi Csaba: Ex libris. ÉS, 2007.10.
32. Keresztury Tibor: Ex libris. Oravecz Imre: Halászóember. ÉS, 1998. 5.
33. Keresztury Tibor: Távlatok és állomások: Szajláról a mítoszig és vissza. Alföld, 1988.10.
34. Korcsog Balázs: A Héj helye. Alföld, 2002.3.
35. Kulcsár-Szabó Zoltán: Az emlékezet könyve. Tiszatáj 1999.10.
36. Kulcsár-Szabó Zoltán: Az emlékezet prózaisága. Új holnap, 1998.9.
37. Kulcsár-Szabó Zoltán: Az idő tipográfiája. Tiszatáj, 57.évf.3.
38. Kulcsár-Szabó Zoltán: Ésszerű pusztulás. Alföld, 59. évf. 3.
39. Kulcsár-Szabó Zoltán: Oravecz Imre. Pozsony, Kalligram, 1996.
40. Kulcsár Szabó Ernő: A felejtés lírai mnemotechnikái. ÉS, 2001. 09.
41. Margócsy István: Ornamentális minimalizmus? Oravecz Imre költészetéről. Alföld, 1995.10.
42. Márkus Béla: „ Csak szétnézni meg elbúcsúzni.” Oravecz Imre: Halászóember. Új Forrás, 1999.4.
43. Marno János: „Szoktattam magam a gondolathoz – életben maradni”. Jelenkor. 1989.1.
44. Mányoki Endre: Oravecz Imre. Mozgó világ, 1981.3-4.
45. Tverdota György: Kísérlet – kérdőjelekkel. Napjaink,1972. 7.
46. Orsós László Jakab: „Kárhozat és megváltás kétfejű szörnyetege: Idő ”. Harmadkor, 1989.10.
47. Ősi János: A (próza)versen innen és túl. Az Oravecz - líra poétikájáról. Alföld. 1995.10.
48. Radnóti Sándor: Körmondatok a szexusról és a szerelemről. Kortárs, 1988.7.
49. Radnóti Sándor: Oraibi alapítása. Mozgó Világ, 1981.7.32.
50. Sík Csaba: Haza, nélkülözhetetlen kitérővel. ÉS, 1983. 14.
51. Sükösd Mihály: Oravecz Imre mitológiája. Mozgó világ, 25. évf. 7.
52. Szántó István: Oravecz Imre: 1972.szeptember. Harmadkor, 1989.10.
53. Szepes Erika: Költő és mítosz (Elemzések, tanulmányok) , Bp., Napkút, 2006.
54. Székely Ákos: Oravecz Imréről. Életünk, 1981.6.
55. Székely János: Egy rögeszme genezise. Bukarest, Kriterion, 1978.
56. Székely János: A mítosz értelme. Bukarest, Kriterion, 1985.
57. Széky János : Oravecz Imre: A hopik könyve. Kortárs, 1984.8.
58. Szigeti Csaba: Memória és melankólia. Tiszatáj, 1988.11.
59. Szilasi László: Óhaza. ÉS, 2007.7.16.
60. Szilágyi Márton: Az emlékezet hálójában. Alföld, 1999.5.
61. Takács József: Egy költészet körülhatárolása. Harmadkor, 1989.10.
62. Tőzsér Árpád: Heidegger Dregolyban. ÉS, 2007.8.
63. Tüskés Tibor. Mai költők pályakezdése. Jelenkor, 1972.5.
64. Varga Pál: Költők útközben. Alföld, 1981. 1.86.
65. Veress Miklós: Oravecz Imre: Héj. Tiszatáj, 1972.8.84.
66. Vörös István: Lakatlan szigetek már nincsenek. Holmi, 11. évf. 3
67. Weöres Sándor: Oravecz Imre verseit olvasva. In Költők egymás közt. Bp. Európa, 1969.
68. A szuverenitás kockázatai: Oravecz Imre a díjak odaítéléséről és a száműzöttség alakváltozásairól. Toóth A. Zsolt riportja. Heti Válasz, 3. évf. 12.
69. Állítanunk kell valamit. Oravecz Imrével beszélget Keresztury Tibor. ÉS,1999. október 8.
70. Nincs kétféle irodalom. Oravecz Imre a gyarlóságról és a függetlenségről. Pitralffy Tamara interjúja. 168 óra, 14. évf. 23.