Pejin Attila
A zentai Történelmi Levéltár Zsidó vonatkozású anyagának áttekintése

A zentai Történelmi Levéltárat 1952-ben hozták létre. A bácskai Tisza-vidék (Magyarkanizsa, Zenta, Ada, Óbecse, Szenttamás községek) területén keletkezett levéltári anyagot gyűjti, őrzi és dolgozza fel. 1995. december 31-vel bezárólag fondjainak száma 704 volt; összesen 4472,25 iratfolyóméter. Ennek nagyobbik része Zentán, a többi az óbecsei fióklevéltárban található.

Az 1945 előtti időszakból származó iratokat tartalmazó fondokat egykori tűzvészek (1769, 1849, 1911), valamint politikai és egyéb megfontolásból elkövetett tudatos "gyomlálgatások" tették foghíjassá. Különösen érvényes ez a zsidó vonatkozású anyagra, hiszen a soá tragikus korszakának hóhérai a zsidóság fizikai megsemmisítése mellett szellemiségének a nyomait is igyekeztek eltüntetni. Különösen az iratanyagot érte legnagyobb kár, hiszen anyagánál fogva nem képezett semmilyen értéket elpusztítóinak szemében, így a hitközségi levéltárak csakis ott maradtak meg, ahol még időben elrejtették, vagy pedig a véletlen folytán kerülték el a nekik szánt sorsot.

A zentai levéltárban négy község (Zenta, Magyarkanizsa, Martonos, Óbecse) zsidó közösségének iratait őrzik. A többi (a levéltár gyűjtőterületéhez tartozó) közösségek hitközségi levéltárai, illetve felekezeti jellegű egyesületeinek iratai, úgy tűnik, örökre elvesztek számunkra, jobbik esetben lappangnak valahol.* Persze, ez rendkívül megnehezíti ezeknek a zsidó közösségeknek a múltjával foglalkozó kutató dolgát, hiszen egyéb fondképzők irataiból kell megpróbálnia minél sokoldalúbban rekonstruálni a szóban forgó történelmi eseményeket. További gondot okoz, hogy kevés fondról készült analitikus leírás, illetve olyan segédletek, melyekkel előre ki tudnánk szűrni a számunkra fontos anyagot, így nemegyszer vaktában kell tapogatózni, esetleg más témák kutatásai nyomán szerzett tapasztalatok alapján.

A fenti nehézségeket ismerve úgy tűnhet, célszerűtlen a más, nem zsidó fondképzők bármilyen ismertetése, ha az nem lehet kiegyensúlyozott mélységű. Ennek ellenére úgy véltük, inkább vállaljuk a szakma jóindulatú (s talán jogos) kritikáját, és nem várjuk meg azt az időt, amikorra már részletezőbb segédletek állnak majd rendelkezésünkre, hanem megosztjuk a téma iránt esetleg érdeklődő kutatóval e fondokról szerzett eddigi ismereteinket, bármilyen csekélyek is helyenként azok.**

 

I. A ZSIDÓ FONDKÉPZŐK ANYAGÁNAK ÁTTEKINTÉSE

Magyarázat:

1. Fond-, illetve iratképző
2. Levéltári jelzet
3. Évkör
4. Tárgy
5. Nyelv
6. Terjedelem, előállítás technikája
 
1. Izraelita Jótékony Nőegylet, Ókanizsa
2. F: 034
3. 1885-1894
4. Jegyzőkönyvek
5. Magyar
6. 1 könyv (125 oldal)

A fondot 1971-ben vették át a magyarkanizsai községi könyvtárból rendezett állapotban.

1. Ó-kanizsai Izraelita Hitközség
2. F: 607
3. [1802-] 1846-1934
4. Anyakönyvek, jegyzőkönyvek, pénztárkönyvek; különféle
5. Többnyelvű: magyar (50%), héber, jiddis (40%) és német (10%)***
6. 1,30 iratfolyóméter: 54 könyv, néhány irat és két tóratekercs

A fondot 1985-ben vették át a kanizsai általános iskolától rendezetlen és részben megőrzött állapotban. A levéltári rendezésben néhány ellentmondás található, amelyek csak utólagos kutatás során oldhatók fel. Így például annak ellenére, hogy az Izraelita Nőegyletnek mint fondképzőnek külön fondja van, pénztárkönyve mégis a hitközségi fondba került. Ugyanígy talán indokolt lenne a Hevrá kádísá (Szentegylet) anyagából is külön fondot létesíteni, hiszen úgy tűnik, a hitközségtől teljesen függetlenül, önállóan működött, tehát fondképzőként jöhet számításba. Indokolatlannak tűnik az is, hogy néhány iratot nem raktak külön jelzet alá, hanem egyszerűen az anyakönyvek lapjai között hagyták, így meglelésük véletlenszerű.

 

1. Hitközségi képviselő-testület
2. F: 607.1
3. 1858-1892
4. Jegyzőkönyvek
5. Hátulról lapozva 16 oldal héber (1858-1862); 1863. április 6-val kezdődően az elejétől lapozva vezetik, mégpedig német nyelven, majd 1883. december 30-tól magyarul.
6. 1 könyv (189 számozott oldal)

A hitközség jegyzőkönyveiben többek között a következő témákkal találkozunk: költségvetés, tisztújítás, adókivetés, alapítványok, iskolaügy, kasrut-engedélyek, templomszékek bérbeadása stb.

1. Hitközségi képviselő-testület
2. F: 607.2
3. 1893-1895
4. Jegyzőkönyvek
5. Magyar
6. 1 könyv (169 számozott oldal)
 
1. Hitközségi képviselő-testület
2. F: 607.3
3. 1897-1898
4. Jegyzőkönyvek
5. Magyar
6. 1 könyv (94 számozott oldal) mutatóval
 
1. Hitközségi képviselő-testület
2. F: 607.4
3. 1898
4. Jegyzőkönyvek
5. Magyar
6. 1 könyv (71 számozott oldal)
 
1. Hitközségi képviselő-testület
2. F: 607.5
3. 1899
4. Jegyzőkönyvek
5. Magyar
6. 1 könyv (67 számozott oldal) mutatóval
 
1. Hitközségi képviselő-testület
2. F: 607.6
3. 1901
4. Jegyzőkönyvek
5. Magyar
6. 1 könyv (90 számozott oldal)
 
1. Hitközségi képviselő-testület
2. F: 607. 7
3. 1902
4. Jegyzőkönyvek
5. Magyar
6. 1 könyv (75 számozott oldal) mutatóval
 
1. Hitközségi képviselő-testület
2. F: 607.8
3. 1903
4. Jegyzőkönyvek
5. Magyar
6. 1 könyv
 
1. Hitközségi képviselő-testület
2. F: 607.9
3. 1903-1904
4. Jegyzőkönyvek
5. Magyar
6. 1 könyv
 
1. Hitközségi képviselő-testület
2. F: 607.10
3. 1904-1905
4. Jegyzőkönyvek
5. Magyar
6. 1 könyv
 
1. Hitközségi képviselő-testület
2. F: 607.11
3. 1906
4. Jegyzőkönyvek
5. Magyar
6. 1 könyv
 
1. Hitközségi képviselő-testület
2. F: 607.12
3. 1906-1907
4. Jegyzőkönyvek
5. Magyar
6. 1 könyv

A könyv értékét emeli, hogy a többi jegyzőkönyvtől eltérően bizonyos kiegészítő leírásokat is tartalmaz:
- a hitközség leltárának leírását az 1907-es állapotokat rögzítve (ingatlanok, ingóságok, alapítványok);
- egy tóraadományozási szertartás leírását.
1. Hitközségi képviselő-testület
2. F: 607.13
3. 1907-1908
4. Jegyzőkönyvek
5. Magyar
6. 1 könyv
 
1. Hitközségi képviselő-testület
2. F: 607.14
3. 1908-1910
4. Jegyzőkönyvek
5. Magyar
6. 1 könyv
 
1. Hitközségi képviselő-testület
2. F: 607.15
3. 1910-1912
4. Jegyzőkönyvek
5. Magyar
6. 1 könyv
 
1. Hitközségi képviselő-testület
2. F: 607.16
3. 1922-1925
4. Jegyzőkönyvek
5. Magyar
6. 1 könyv
 
1. Hevrá kádísá (Szentegylet)
2. F: 607.17
3. 1908-1925
4. Jegyzőkönyvek
5. Magyar
6. 1 könyv

A jegyzőkönyvekben a következőkről olvashatunk: tagok felvétele, temetőügyek, temetési és gyászszertartás körüli tevékenység, bevételek és kiadások stb.

 
1. Hitközségi iskolaszék
2. F: 607.18
3. 1895-1920
4. Jegyzőkönyvek
5. Magyar
6. 1 könyv

A jegyzőkönyvekben a következőket találjuk: tanítók javadalmazása, tandíjak, vizsgák, tan- és óratervek stb.

1. Hitközség
2. F: 607.19
3. 1843-1886
4. Születési, házassági és halálozási anyakönyvek
5. Német
6. 1 könyv (német nyelven nyomtatott rovatokkal)

Az anyakönyveket 1886. január 5-vel bezárólag vezették.

1. Hitközség
2. F: 607.20
3. 1877-1941
4. Elhalálozási anyakönyv II.
5. Német, majd magyar nyelvű bejegyzések
6. 1 könyv (kétnyelvű, magyar-német nyelven nyomtatott rovatokkal)

Az 1890-es évektől előbb szórványosan, majd rendszeresen feltüntetik az elhunyt héber nevét is. Az anyakönyveket 1941. április 14-vel bezárólag vezették.

1. Martonos fiókközség
2. F: 607.21
3. 1886-1917
4. Elhalálozási anyakönyv II.
5. Magyar
6. 1 könyv (kétnyelvű, magyar-német nyelven nyomtatott rovatokkal)

Az utolsó bejegyzés 1917. november 12-én történt.

1. Hitközség
2. F: 607.22
3. 1877-1932
4. Házasok anyakönyve II.
5. Magyar
6. 1 könyv (kétnyelvű, magyar-német nyelven nyomtatott rovatokkal)

Az utolsó bejegyzés 1932. februárjában történt.

1. Hevrá kádísá (Szentegylet)
2. F: 607.23
3. [1802-] 1904-1932
4. A zsidó temető törzskönyve
5. Héber és magyar
6. 1 könyv (magyar nyelven nyomtatott rovatokkal) az elhalálozottak betűrendes mutatójával

A levéltári jelzet félrevezető lehet, ezért magyarázatra szorul. A törzskönyvet ugyanis 1904-ben nyitották meg, és bejegyezték a korábbi időszakban elhunytakat is. Az első temetés, amelyre a jelzet évkörének zárójeles része utal, 1802-ben történt. A jelzetben feltüntetett utolsó év nem pontos: 1932 helyett 1934 lenne a helyes.

1. Hitközség
2. F: 607.24
3. 1887-1918
4. Kiadott bizonylatok könyve
5. Magyar
6. 1 könyv (magyar nyelven nyomtatott rovatokkal)

A könyvben a következő témákat találjuk: kérelmek különféle bizonylatok, anyakönyvi kivonatok kiadásának tárgyában.

1. Hitközség
2. F: 607.25
3. 1846-1862
4. Pénztárkönyv
5. Hátulról lapozva héberül, elölről németül
6. 1 könyv

Az egyik oldalon a "Jugend verein" feliratú pecsét látható.

1. Hitközség
2. F: 607.26
3. 1857-1862
4. Pénztárkönyv
5. Kis részben német, nagyobb részben héber
6. 1 könyv (374 számozott oldal)

1864-ből is vannak beírások.

1. Hitközség
2. F: 607.27
3. 1860-1875
4. Pénztárkönyv
5. Kis részben német, nagyobb részben héber
6. 1 könyv
 
1. Hevrá kádísá (Szentegylet)
2. F: 607.28
3. 1869-1899
4. Pénztárkönyv
5. Héber, héber-német
6. 1 könyv

Vannak bejegyzések 1868. október-december időszakra is.

1. Hevrá kádísá (Szentegylet)
2. F: 607.29
3. 1869-1905
4. Pénztárkönyv
5. Német-magyar
6. 1 könyv
 
1. Hevrá kádísá (Szentegylet)
2. F: 607.30
3. 1876-1894
4. Pénztárkönyv
5. Héber-német
6. 1 könyv (384 számozott oldal)
 
1. Hitközség
2. F: 607.31
3. 1878-1889
4. Pénztárkönyv
5. Magyar
6. 1 könyv (137 számozott oldal)

Beírásai megegyeznek az F: 607.32-vel.

1. Hitközség
2. F:607.32
3. 1878-1889
4. Pénztárkönyv
5. Magyar
6. 1 könyv (139 számozott oldal)

Beírásai megegyeznek az F: 607.31-el.

1. Izraelita Nőegylet [?]
2. F: 607.33
3. 1880-1901
4. Pénztárkönyv
5. Németül kezdve, majd a 17. oldaltól (1883. februártól) magyarul
6. 1 könyv (81 számozott oldal)
 
1. Hitközség
2. F: 607.34
3. 1889-1910
4. Pénztárkönyv
5. Magyar
6. 1 könyv
 
1. Hevrá kádísá (Szentegylet)
2. F: 607.35
3. 1895-1905
4. Pénztárkönyv
5. Magyar
6. 1 könyv (200 számozott oldal); egyes oldalakhoz nyomtatott űrlapok mellékelve

A könyvben az egylet pecsétje is megtalálható.

1. Hevrá kádísá (Szentegylet)
2. F: 607.36
3. 1914-1928
4. Pénztárellenőrző könyv
5. Magyar
6. 1 könyv
 
1. Hitközség
2. F: 607.37
3. 1915-1926
4. Pénztárkönyv
5. Magyar
6. 1 könyv
 
1. Hitközség
2. F: 607.38
3. 1900
4. Adófőkönyv
5. Magyar
6. 1 könyv

Az adófőkönyvben vezették a kirótt adó főösszegét egyénenként, negyedévekre osztva, azokon belül pedig havi lebontásban.

 
1. Hitközség
2. F: 607.39
3. 1901
4. Adófőkönyv
5. Magyar
6. 1 könyv
 
1. Hitközség
2. F: 607.40
3. 1902
4. Adófőkönyv
5. Magyar
6. 1 könyv
 
1. Hitközség
2. F: 607.41
3. 1903
4. Adófőkönyv
5. Magyar
6. 1 könyv
 
1. Hitközség
2. F: 607.42
3. 1924-1926
4. Adófőkönyv
5. Magyar
6. 1 könyv
 
1. Hitközség
2. F: 607.43
3. 1927-1932 [Téves évszámjelzet; helyesen: 1931-1932]
4. Adófőkönyv
5. Magyar
6. 1 könyv
 
 
1. Hitközség
2. F: 607.44
3. 1931-1932 [Téves évszámjelzet; helyesen: 1927-1932]
4. Adófőkönyv
5. Magyar
6. 1 könyv
 
1. Hitközség
2. F: 607.45
3. 1932-1933
4. Adófőkönyv
5. Magyar
6. 1 könyv
 
1. Hevrá kádísá (Szentegylet)
2. F: 607.46
3. 1906-1931
4. Adósok könyve
5. Magyar
6. 1 könyv (121 számozott oldal)

A könyvben az egylet pecsétje is megtalálható.

1. Hevrá kádísá (Szentegylet)
2. F: 607.47
3. 1858-1894
4. Árlejtések könyve
5. Héber, majd német (1889-től), végül magyar (1892-től)
6. 1 könyv

A könyvben szó esik az alapítványokról is.

1. Hitközség
2. F: 607.47/A
3. 1887
4. Az izraelita elemi népiskola III-IV. osztályának naplója az 1887/88. tanévben
5. Magyar
6. 1 könyv (76 számozott oldal)

A könyvben megtalálhatjuk a tanmenet leírását naponként, valamint az óra bemutatását.

1. Hitközség
2. F: 607.48
3. 1914-1919
4. Az izraelita elemi népiskola anyakönyve
5. Magyar
6. 1 könyv

A könyvben megtalálhatjuk az iskola pecsétjét.

1. Hitközség
2. F: 607.49
3. 1869-1887
4. Pénztárkönyv
5. Héber
6. 1 könyv (178 számozott oldal)
 
1. Hevrá kádísá (Szentegylet) [?]
2. F: 607. 50
3. 1918-1934
4. A mázkir imamondás költségeinek nyilvántartása
5. Héber és magyar bejegyzések vegyesen
6. 1 könyv
 
1. -
2. F: 607.51/A
3. -
4. Mahzor le-Hag ha-Macot ve le-Hag ha-Savuot [Imakönyv a kovásztalan kenyér és a hetek ünnepére]. IV. Wien, s. a., s. n.
5. Héber
6. 1 könyv

A héber nyelvű imakönyv szerintünk teljesen indokolatlanul került be a fondba, hiszen nyomtatott könyvről van szó.

1. Hevrá kádísá (Szentegylet)
2. F: 607.51
3. 1855-
4. Pinkász (Hevrá-könyv)
5. Héber
6. 1 könyv (130 számozott oldal)

A könyvben megtalálhatók az egylet alapszabályai is.

1. -
2. F: 607.52
3. -
4. Mutatókönyv
5. Héber
6. 1 könyv
A könyv hiányzik!
1. -
2. F: 607.53-54
3. -
4. Két tóratekercs
5. Héber
6. -
 
 
1. Óbecsei rabbinátus
2. F: 552
3. 1852-1948
4. Hitközségi anyakönyvek; halottak törzskönyve
5. Német, héber és magyar, valamint kis részben szerb
6. 3 könyv

Az anyag rendezés alatt áll, és csak ideiglenes jelzetekkel van ellátva. A fond az óbecsei fióklevéltárban található.

1. Hitközség
2. F: 552 (1)
3. 1852-1883
4. Születési, házassági és halálozási anyakönyvek
5. Német (1883-ban kis részben magyar); utólagos bejegyzések magyar, illetve szerb nyelven
6. 1 könyv (92 számozott oldal, német nyelven nyomtatott rovatokkal)
A személyek héber nevét is bejegyezték. Ha névváltoztatás történt, ezt is beírták. Az anyakönyvek végén található az "Ó-becsei izr. hitközség anyakönyvvezetői és jegyzői hivatala" feliratú pecsét is.
1. Hitközség
2. F: 552 (2)
3. 1884-1938; 1945
4. Házasok könyve
5. Magyar nyelvű bejegyzések: 1884-1929; szerb nyelvű (latin betűs) bejegyzések: 1930-1938; szerb nyelvű (cirill betűs) bejegyzések: 1945
6. 1 könyv (297 számozott oldal, kétnyelvű, német-magyar nyelven nyomtatott rovatokkal)

A személyek héber nevét is feltüntették.

 
1. Hevrá kádísá (Szentegylet) [?]
2. F: 552 (3)
3. 1853-1948
4. Halottak törzskönyve
5. Magyar, kis részben szerb (1945-1948, latin betűs)
6. 1 könyv (596 számozott oldal, magyar nyelven nyomtatott rovatokkal)

Az évkör kezdete utólagos bejegyzés lehet, vagyis az adatok új könyvbe való átmásolása. A törzskönyvből egyébként egyértelműen kiderül, hogy két temető volt; az újban 1881-től kezdtek temetni.

 
1. Zentai Izraelita Nőegylet
2. -
3. 1903-1940
4. Ülések jegyzőkönyvei
5. Magyar
6. 1 könyv

A könyv magántulajdonból került a levéltárba; e sorok írásakor még nem történt meg besorolása, ezért jelzet nélküli.

 

II. EGYES NEM ZSIDÓ FONDKÉPZŐK ZSIDÓ VONATKOZÁSÚ ANYAGÁNAK ÁTTEKINTÉSE

Bevezetőnkben már említettük, hogy ritka kivételektől eltekintve nem állnak rendelkezésünkre megfelelő segédletek a nem zsidó fondképzők anyagáról. Részben a zsidósággal, részben pedig más témákkal kapcsolatos kutatásaink során azonban sikerült egyes fondokba részletesebb betekintést nyerni, így ki tudtuk azokból szűrni a zsidó vonatkozású dokumentumokat is. Ezek jelzeteit, illetve tartalmát többé-kevésbé részletezően tudjuk közölni.

Másrészt kutatásaink során a fondok nagyobbik részének tartalmáról csupán jelentéktelen értékű információkat szereztünk, sőt nem kevés az olyan, amelyekre vonatkozóan csupán feltételezhetjük, hogy zsidó vonatkozású adatokat is tartalmaz. Ennek ellenére Áttekintésünkbe ezeket a fondokat is felvettük, s csak azok közlésétől tekintettünk el, amelyek feltételezésünk szerint nem valószínű, hogy érdemi anyagot tartalmaznak.

 

F: 003. Zenta rendezett tanácsú város (1850-1918)

F: 003.2-61. Zenta város képviseleti gyűlésének jegyzőkönyvei (1855-1918)

F: 003.1. (1854-1855). 578. sz. 1855. február 10. - Berkovits Móritz Nagybajomból megkapja a letelepedési engedélyt, mivel már három éve itt tartózkodik mint "izraelita községi schachter", s nem volt panasz magaviseletére.

F: 003.2. (1855-1856). 614. sz. 1855. július 7. - Az izraelita község írásbeli folyamodványa a kétosztályos iskola felállítása tárgyában. A képviselő-testület kedvező döntést hoz az iskola segélyezéséről.

F: 003.7. (1861). 106. sz. 1861. április 25. - Oblát Ignác és társai kérik az elöljáróság beavatkozását az izraelita község választásain tapasztalt törvénytelenségek miatt.

F: 003.15. (1870). 14. sz. 1870. január 22. - A rabbi fizetésének a község által való dotálásáról. Alapjául a zsidók tulajdonában levő földeket veszik; emiatt felekezeti megoszlás szerinti kimutatást mellékelnek a földbirtokokról.

F: 003.16. (1872). 54. sz. 1872. április 4. - Az imaház összedőlt. Az elöljáróság úgy dönt, hogy anyagban és pénzben is segíti a hitközséget.

F: 003.17. (1873). 154. sz. 1873. május 8. - Bemutatják a közgyűlésnek az új zsinagóga tervrajzát.

F: 003. Általános iratok (1848-1849)

- Másolat: tanúnyilatkozatok az 1849. február elején elkövetett atrocitásokkal kapcsolatban. (Eredetiből másolta Dudás Andor 1903-ban.)

- Tanácsülési jegyzőkönyvkivonat, 160. sz. 1849. november 7.: Singer Reginát ideiglenesen városi bábának nevezik ki az elhalálozott Kremzer Veronika helyébe.

F: 003. Polgármesteri iratok

- 1896 (301-527. sz.), 429. sz./Eln. 896.: Felirat az alispánhoz özv. Kohn Henrikné névmagyarosítási kérelme tárgyában.

F: 004. Magyarkanizsa rendezett tanácsú város (1783-1918)

Nincs adat.

F: 006. Oklevelek gyűjteménye (1822-1918)

- Két "jahrzeit-tábla" (külön jelzet nélkül).

F: 015. Óbecse nagyközség (1863-1918)

Nincs adat.

F: 016. Ada nagyközség (1868-1918)

Nincs adat.

F: 018. Polgári leányiskola, Zenta (1870-1944)

Nincs adat. A polgári leányiskola iratanyagán kívül a levéltárban megtalálható néhány iskolai értesítő (évkönyv), melyek értékes statisztikai adatokat közölnek a zsidó származású tanulókról is.

F: 019. Óbecsei járás szolgabírósága (1852-1918)

Nincs adat.

F: 120. Királyi járásbíróság, Zenta (1851-1918)

Nincs adat.

F: 021. Mohol nagyközség (1875-1918)

Nincs adat.

F: 031. Moša Pijade Gimnázium, Zenta (1876-1979)

Nincs adat. A gimnázium iratanyagán kívül a levéltárban megtalálható néhány iskolai értesítő (évkönyv) is, melyek értékes statisztikai adatokat közölnek a zsidó származású tanulókkal kapcsolatban is.

F: 032. Martonos nagyközség (1877-1918)

Nincs adat.

F: 040. Horgos nagyközség (1888-1913)

Nincs adat.

F: 053. Horgosi anyakönyvi hivatal (1895-1943)

Nincs adat.

F: 054. Magyarkanizsai anyakönyvi hivatal (1895-1944)

Nincs adat.

F: 055. Óbecsei anyakönyvi hivatal (1895-1944)

Nincs adat.

F: 056. Zentai anyakönyvi hivatal (1895-1944)

Nincs adat.

F: 070. Ada község/Opština ađanska (1919-1941)

Nincs adat.

F: 071. Zenta városi közösség/Opština grada Sente (1919-1941)

F: 071.10. Polgármesteri iratok/Gradonačelnik (1936)

- A zentai zsidó hitközség levele a városelnöknek (polgármesternek), amelyben felhívja figyelmét egy helybeli hírlap, a Sloga egyik antiszemita hangú cikkére, amely a lap 1936. május 3-án megjelent 3. számában jelent meg.

F: 072. Ókanizsa városi közösség/Opština grada Stara Kanjiža (1919-1941)

Nincs adat.

F: 073. Martonos község/Opština Martonoš (1919-1941)

Nincs adat.

F: 074. Mohol község/Opština molska (1919-1941)

Nincs adat.

F: 075. Óbecsei község/Opština starobečejska (1919-1941)

Nincs adat.

F: 083. Kereskedők egyesülete, Ada/Udruženje trgovaca (1923-1948)

Nincs adat.

F: 096. Katonai parancsnokság, Magyarkanizsa (1941)

Nincs adat.

F: 097. Zenta megyei város katonai parancsnoksága (1941)

Nincs adat.

F: 098. Ada nagyközség (1941-1944)

Nincs adat.

F: 099. Horgos nagyközség (1941-1944)

Nincs adat.

F: 101. Magyarkanizsa megyei város (1941-1944)

Nincs adat.

F: 104. Martonos nagyközség (1941-1944)

Nincs adat.

F: 105. Mohol nagyközség (1941-1944)

Nincs adat.

F: 107. Óbecsei nagyközség (1941-1944)

Nincs adat.

F: 108. Zenta megyei város (1941-1944)

Rendezés alatt álló vegyes anyag pontos jelzetek nélkül. Az alábbiakban közölt iratokon kívül feltehetőleg még legalább ennyi, egyéb zsidó vonatkozású anyag is előkerülhet a fond rendezése után.

- Járási m. kir. gazdasági felügyelő, Zenta, 201/1942. Tárgy: A zsidók tulajdonában levő élő és holt ingóság zárlat alá helyezése.

- Járási és városi m. kir gazdasági felügyelő, Zenta, 201/1942. Tárgy: Zenta megyei város határában levő és az 1750/1942 M. E. számú rendelet értelmében bejelentésre kötelezett zsidó birtokosok névjegyzéke (1942. március 25.).

- Zenta megyei város ipartestülete, 900/1942. Tárgy: Az 1939:IV. t. c. hatálya alá eső iparostanoncok száma (1942. november 10.).

- Polgármester, 8170/II. 1944 kig. Tárgy: A már kiadott iparigazolványok, iparengedélyek bevonása az összes zsidó származású egyéntől (1944. április 18.).

- Polgármester, 9288/1944. III. Tárgy: A zsidók által államrendészeti okok folytán elhagyott és saját kezelésben volt zsidó ingatlanok leltározása (1944. május 6.).

- Polgármester, 9418/1944. kig. III. Tárgy: Zsidóktól átvett pénzek naplója (1944. május 16.).

- Polgármester, 10304/1944. III. Tárgy: A mérnöki hivatal 49/1944. számú jelentése a zsidó üzletek cégtábláinak eltávolítása ügyében (1944. május 26.).

- M. kir. Földmívelésügyi Minisztérium Délvidéki Földbirtokpolitikai Kirendeltsége, Újvidék, 57912/1944. Bpk. Tárgy: Zenta megyei város határában az 1942:XV. t. c. hatálya alá tartozó ingatlanok pótbejelentése (1944. július 8.).

- Polgármester, 18363/kig. 1944. III. Tárgy: A zsidók kitelepítésével kapcsolatos költségekre kiutalt előleg elszámolása (1944. szeptember 4.).

- Zombori m. kir. pénzügyigazgatóság, Zombor, 100.801/VIII. 1944. Tárgy: A zsidók lezárt üzleteiben (üzemeiben) levő áru- és anyagkészletek, valamint berendezési és felszerelési tárgyak értékesítése (1944. augusztus 31.).

Ugyanebben a fondban megtalálhatók még az Ehrenfeld Sándor zentai főrabbi állampolgársági bizonyítványának kiadásával kapcsolatos, különféle hivatalok által kiadott dokumentumok (egyetemi oklevél, anyakönyvi kivonatok stb.) is. (Évkör: 1943.)

F: 114. Péterrévei Népfelszabadító Bizottság/Narodnooslobodilački odbor Bačko Petrovo Selo (1944-1959)

Nincs adat.

F: 115. Magyarkanizsa község Népbizottsága/Narodni odbor opštine Kanjiža (1944-)

Nincs adat.

F: 118. Becse község Népbizottsága/Narodni odbor opštine Bečej (1944-1963)

Nincs adat.

F: Ada község Népbizottsága/Narodni odbor opštine Ada (1944-1957)

Nincs adat.

F: 120. Mohol község Népbizottsága/Narodni odbor opštine Mol (1944-1957)

Nincs adat.

F: 121. Zenta község Népbizottsága/Narodni odbor opštine Senta (1944-1957)

Külön jelzet nélkül, de kiemelt cím alatt fut:

Idegen állampolgárok vagyonának államosítása/Nacionalizacija imovine stranih državljana

- Az 1941-1944-es időszakban összeírt zsidó ingatlanok (évszám nélkül).

- Az állampolgárságukról lemondott személyek névsora (1956).

F: 122. Martonos község Népbizottsága/Narodni odbor opštine Martonoš (1944-1958)

Nincs adat.

F: 123. Horgos község Népbizottsága/Narodni odbor opštine Horgoš (1944-1959)

Nincs adat.

F: 187. A Népfelszabadító Háború Harcosai Szövetségének járási bizottsága, Zenta/Sreski odbor SUBNORa, Senta (1948-1959)

F: 187.12.

- A fasiszta terror zentai zsidó áldozatainak jegyzékei (kivéve a Zentáról elszállítottak névsorát).

- A fasiszta terror áldozatainak jegyzékei (Zentai járás: Zenta, Ada, Horgos, Magyarkanizsa)

F: 187.13A. - A fasiszta terror zentai zsidó áldozatainak összeírása (1950).

F: 187.14. - Az állampolgárságukat bármilyen módon elvesztett személyek névsora (1950).

F: 300. Zenta járás szolgabírósága, Zenta (1850-1918)

Nincs adat. A fond egyébként vagy elveszett, vagy átrendezés következtében más fondhoz került, amire viszont nem találtunk utalást.

F: 321. Péterréve (Bácspéterréve) nagyközség (1895-1918)

Nincs adat.

F: 323. Magyar királyi polgári fiú- és leányiskola, Magyarkanizsa (1918-1944)

Nincs adat.

F: 324. Állami elemi népiskolák igazgatósága, Magyarkanizsa (1909-1944)

Nincs adat.

F: 325. Városi iparos- és kereskedőtanonc-iskola, Magyarkanizsa (1888-1944)

Nincs adat.

F: 327. Állami elemi népiskolák igazgatósága, Martonos (1900-1944)

Nincs adat.

F: 331. Állami elemi népiskolák igazgatósága, Horgos (1889-1943)

Nincs adat.

F: 333. Magyar királyi állami polgári fiú- és leányiskola, Ada (1913-1944)

Nincs adat.

F: 334. Állami elemi népiskolák igazgatósága, Ada (1877-1944)

Nincs adat.

F: 338. Munkásmozgalmi gyűjtemény, Magyarkanizsa (1906-1946)

Nincs adat.

F: 339. Magyar királyi állami népiskola igazgatósága, Mohol (1872-1944)

Nincs adat.

F: 356. Péterréve község/Opština bačkopetrovoselska (1919-1941)

Nincs adat.

F: 357. Péterréve nagyközség (1941-1944)

Nincs adat.

F: 360. Magistratus districti Cis-Tibiscani Vetus Betse (1723-1872)

Nincs adat.

F: 370. Munkásmozgalom és népfelszabadító harcok gyűjteménye, Zenta (1861-1945)

Nincs adat.

F: 380. Kereskedők Egyesülete, Zenta (1901-1951)

Nincs adat.

F: 381. Joca Vujić-gyűjtemény

Vujić Jovan-Joca zentai szerb földbirtokos (1863-1934) a századfordulótól haláláig aktív közéleti személyiség volt. Gazdag műgyűjteményének tetemes részét az újvidéki Szerb Maticának (Matica srpska), illetve a belgrádi Egyetemi Könyvtárnak (Univerzitetska biblioteka) adományozta; a gyűjtemény helytörténeti vonatkozású része azonban Zentán maradt, s e hagyatékból értékes dokumentumok, könyvek, hírlapok kerültek vétel útján a helybeli Történelmi Levéltárba, kisebb mértékben pedig a Városi Múzeumba is.

A gyűjtemény levéltári részének zöme a Dudás-családtól került át. Dudás Andor nyugalmazott városi tanácsos - a történész Dudás Gyula öccse - sokáig gyűjtött helytörténeti dokumentumokat, illetve azok másolatait (sok dokumentum e másolatok révén maradt fenn), külön számozással látta el őket, így áttekintésünkben esetenként e számokat közöljük; annál is inkább, mivel a gyűjtemény végleges rendezése még várat magára, s egyelőre csak megszámozott dobozokban van elhelyezve. Emellett Dudás Andor krónikát vezetett a város történetéről egészen 1921-ig. E krónika éppen a fent említett dokumentumok számozását követi, illetve azok számaira hivatkozik. Tartalmaz kivágásokat olyan hírlapokból is, amelyeknek egyes számai nem maradtak ránk.

A fentieket figyelembe véve a fondot két részre oszthatjuk: a) a krónikára, amely rengeteg adatot tartalmaz a helybeli zsidóságról is, és b) iratokra, melyek közül a következőket emelnénk ki:

- Zsidók összeírása foglalkozásuk szerint (1856).

- 610. sz. A nagy zsinagóga építése: árlejtési feltételek, valamint az építkezési szerződés fogalmazványa (1872 vagy 1873).

- 74. sz. Zentai iparosok és kereskedők névjegyzéke (1891).

- 225. sz. Zenta város képviselő-testületének 1889. november 17-18. rendkívüli közgyűlésének kivonata: Zenta város viriliseinek névjegyzéke, nyomtatott lap (1900).

A fentiek csupán a legfontosabb dokumentumok, melyek a fondban találhatók. Ki kell még emelnünk, hogy itt található jó néhány olyan nyomtatott gyászjelentés, amely zsidók elhalálozásával kapcsolatos, s egyes személyekről kialakított képünknek egyedüli forrásai.

F: 385. Zentai hírlapok gyűjteménye (1875-1953)

Zentán 1875-től több mint félszáz hírlap jelent meg magyar, illetve szerb nyelven. Nem egynek a tulajdonosa, szerkesztője (esetleg a nyomda tulajdonosa is) zsidó származású (pl. Fekete Sándor, Kabos Ármin, Politzer Sándor), ezért nem egyszer közölnek zsidó vonatkozású cikkeket a hitközség, valamint egyes felekezeti egyesületek működéséről. Hozzájárult ehhez a nem zsidók mindenkori (bár olykor változó előjelű) érdeklődése is, hiszen a zsidó másság mindvégig ébren tartotta kíváncsiságukat. Ugyanakkor a hírlapok írásain le lehet mérni bizonyos körök viszonyulását a zsidókkal szemben és fordítva (asszimilációs készség, antiszemitizmus), de a zsidó közösségen belüli állapotokról is hoznak néhány értékes információt (neológ-ortodox elkülönülés).

A levéltárban kevés a teljes évfolyam. Az itt hiányzó számok helyben (és részben) a Városi Múzeumban és a Városi Könyvtárban is fellelhetők, Zentán kívül pedig a szabadkai Városi Könyvtárban, esetleg az újvidéki Szerb Matica könyvtárában pótolhatjuk a hiányt. Egyes lapok hiányos vagy teljes évfolyamát magyarországi könyvtárakban is megtalálhatjuk (Somogyi Könyvtár, Szeged; Országos Széchényi Könyvtár, Budapest).

F: 386. Községi iskolaszék, Zenta (1869-1918)

1869-ben a katolikus és a zsidó felekezeti iskolákat községivé szervezték át. A zsidó hitközség azonban 1895-ben visszaállította a felekezeti iskolát, amely egészen államosításáig, 1921-ig mint ilyen működött.

F: 387. Állami polgári iskola, Óbecse (1894-1925)

Nincs adat.

F: 394. Ipartársulat, Mohol (1911-1950)

Nincs adat.

F: 396. Ipartársulat, Ada (1886-1950)

Nincs adat.

F: 397. Ipartársulat, Magyarkanizsa (1887-1950)

F: 398. Községi iskolaszék, Óbecse (1873-1944)

Nincs adat.

F: 409. Kereskedők Egyesülete, Ókanizsa (1914-1948)

Nincs adat.

F: 423. Ipartársulat, Zenta (1853-1949)

Nincs adat.

F: 424. Ipartársulat, Horgos-Martonos (1881-1954)

Nincs adat.

F: 430. A Népfelszabadító Háború Harcosai Szövetségének Községi Bizottsága, Zenta/Opštinski odbor SUBNORa, Senta (1947-1965)

Nincs adat.

F: 435. Magyarkanizsai hírlapok gyűjteménye (1911-)

Nincs adat.

F: 436. Óbecsei hírlapok gyűjteménye (1895-1944)

Nincs adat.

F: 485. Adai és moholi hírlapok gyűjteménye (-)

Nincs adat.

F: 507. Elemi iskola, Péterréve (1879-1920)

Nincs adat.

F: 560. Zenta mezőváros (1751-1849)

F: 560.1-2. Zenta mezőváros községe és tanácsa gyűléseinek jegyzőkönyvei (1833-1843)

F: 560.1. (1833-1839) 8. sz. 1838. január 2. - Helybeli lakosok panasza a tanyákon házaló zsidók ellen.

F: 560.3-14. Zenta mezőváros tanácsa törvényszolgáltató üléseinek jegyzőkönyvei (1793-1845)

Mivel a letelepülési kérelmek elbírálása, valamint a kisebb panaszok ügyében való eljárás a mezővárosi igazságszolgáltatás hatáskörébe tartozott, e jegyzőkönyvekből értékes adatokat tudunk meg az elöljáróság zsidókkal szembeni állásfoglalásáról, egyes letelepedni szándékozó zsidók foglalkozásáról, a más nemzetiségű-vallású lakosság irántuk való viszonyulásáról.

F: 560.4. (1817-1825) 87. sz. 1822. július 7. - A község - főleg a céhek nyomására - felfüggeszti a zsidó mesteremberek és kereskedők letelepedésének az engedélyezését, sőt a már itt tartózkodó, de még le nem települteket is kitiltják.

560.4. (1817-1825) 53. sz. 1824. március 6. - Bernárd Flesch mint zsidók bírája és a türelmi adó (taxa) beszedője illetlen magatartása miatt 12 botütésre ítéltetik, mivel azonban említett funkciója miatt a városbírói hatalom alá nem esik, büntetését 4 órás áristomra változtatják.

560.4. (1817-1825) 115. sz. 1824. július 25. - Vita a zsidó község által állítólag a pesti orvosi fakultásnak megígért pénz tárgyában.

560.4. (1817-1825) 122. sz. 1824. augusztus 2. - Bernárd Fleschnek, a zsidók bírájának panasza a többiek nevében.

560.4. (1817-1825) 132. sz. 1824. augusztus 29. - Megtiltatik Prág Sájernek és Montág Józsefnek, hogy Prág Sájer fundusán olajsutót (prést) építsenek a tűzveszély, valamint a leendő bűz miatt.

560.4. (1817-1825) 165. sz. 1824. október 24. - Lázár Obradov Simony Fischernek 56 forinttal tartozik. Ígéri, hogy amennyiben a meghatározott idő alatt nem tudja megadni, nőtlen fiát küldi a panaszoshoz szolgálatra, adósságtörlesztés fejében.

F:560.16-21. Vármegyei szolgabírói és kerületi leiratok másolókönyvei (1773-1848)

A zsidókkal kapcsolatos általános rendeletek forrásai; esetenként közlik a tolerált zsidók számát is községenként.

F: 560.17. (1791-1806) Értesítések és felhívások a kerület községeihez. 549. oldal: a megtűrt zentai zsidók névsora az 1802/03. évre.

F: 560.18. (1806-1813) Hatósági körlevelek jegyzőkönyve. 44. és 67. oldal: a tolerált zentai zsidók névsora az 1805/06. illetve 1807. évre.

F: 560.22. 1797. Évi Szentai Határ Felmérésérül Halász Mérnök által készült Birtok könyv (1797) [Halász-birtokkönyv]

Első próbálkozás a birtokviszonyok rendezésére Zentán; a helybeli zsidók birtokairól, gazdasági-társadalmi helyzetéről is értékes adatokat közöl. Számunkra legfontosabb az 501. szám alatt bejegyzett zsinagóga-fundus.

F: 560.30-110. Zenta mezőváros rovatos összeírásai (1774-1846) [Conscriptio possessionis dicalis]

Bár ezek az összeírások adókivetés alapját képezték, s mint ilyenek gyakran megbízhatatlanok, kellő kritikával mégis értékes adatokat szolgáltatnak a korabeli Zenta gazdasági-társadalmi állapotairól; így a zsidókról is informálódhatunk, sőt tetten érhetjük számuk fokozatos növekedését és állandósulását.

F: 600 Ókanizsa mezőváros (1751-1848)

Nincs adat.

----

Végül e fondáttekintéshez csak annyit szeretnénk hozzátenni, hogy bár - mint bevezetőnkben azt már előrejeleztük - munkánk korántsem a teljesség igényével készült, hiszen nem előzte meg tervszerű és célirányos kutatás; más kutatások során összegyűlt információk eredményeként jött létre. Szándékunk volt azonban ezzel is megkönnyíteni az érdeklődő kutatók dolgát, s reméljük, ez legalább részben sikerült is.

 

* Örvendetes, hogy a zentai hitközség néhány anyakönyve megmaradt, s valamilyen úton-módon az újvidéki székhelyű Vajdasági Levéltárba (Arhiv Vojvodine) került. Ezek születési, házassági, illetve halálozási anyakönyvek az 1857. és 1892-1893. évekből. Lásd F: 402 (Zbirka matičnih knjiga za celu Vojvodinu/A Vajdaság egész területére vonatkozó anyakönyvek gyűjteménye), 707. doboz. - Ugyancsak örvendetes (és biztató), hogy nemrégiben felbukkantak a zentai Izraelita Nőegylet anyakönyvei is, várható tehát, hogy esetleg más, hasonló jellegű iratok szintén előkerülnek majd akár egy padlásról, akár magángyűjteményből.

* * Annál is inkább - és persze ennek ellenére - tesszük ezt, mivel Magyarországon már megjelent egy hasonló (persze nagyobb szabású) munka ugyanezekkel a fenntartásokkal. Lásd: Haraszti György: Magyar zsidó levéltári repertórium. I. A-B. köt. Hazai levéltárak. Budapest, 1993, MTA Judaisztikai Kutatócsoport. /Hungaria Judaica, 2./. Munkánk lényegében e kötetek kiegészítéseként is felfogható.

* * * Mivel e kézirat elkészülte pillanatában nem tudtuk még elválasztani a jiddis, illetve héber nyelven íródott szövegeket, ezért a következőkben - ha az iratok nyelveként a héber szerepel - azt az írásmódra, nem pedig a nyelvre értjük.