Ladik Katalin: Bukott angyalok

 

Űrdögök szárnyán, fehér falon

 

Az éj hullatni kezdi könnyeit

Szuszogó mellbimbókon, forró zsírban

Pirul a hajnal.

Vannak illatok, amelyekhez nem nyúlhatok.

Darázsfészek az ég alján,

A nap beléharap.

Szárnyalj, hieronymus-dög

A dombok mögötti fehér lepedőn,

Álomkóros asszonyok között!

 

Hatalmas, tejszagú bimbó az égen,

Anyám, te úszol a kék fazékban?

Engem hívsz, vagy egykori lányodat,

Ki üres arccal szörnyetegeket söpör le párnájáról?

A legyek elhulltak. Véres nád.

Szárnyalj, gőzölgő fazék,

Tüzes hajkorona, szörnyeteg-árnyékom!