Ladik Katalin: Bukott angyalok
 
Üvöltő szelek
 
Csaknem elértem az én egemet
E. Brontë
 
Útitárs vagyok itt a "fedélzeten",
Itt sikerül "önmaga lenni".
Jó estét! Ki köszön?
Ha engem vert meg a sors, hogy üvöltsek,
Takarodjatok, útitársaim,
Takarodj, vagy kötözz meg, szerelmem!
 
Te közelítő szép halál,
A ház falához kell dőlnöm,
A harangokhoz, harangokhoz.
Kék út, kanyargós kéz a testemben.
A táncolókat elnyeli a hegy.
 
Éjszaka van.
Üvöltő virradattal jövök.
Jövök félelmetesen.