Bartha György
ima helyett

a hajnal az én létem
a mindent eltöltő vágy
ha már mögöttem az éjjel
a ziláltan meggyötört ágy

a sötét de béke
és nincs szilárd határ

még gondtalan meredek előre
a néma szóvadász

bele a nagyothalló szürkeségbe
testesen de súlytalan akár

(a sóhajjal kellene
mégsem mondok fohászt)