Bartha György
bukás

halmozódik rajtam bennem a gumihús
új színes mámor
vihar-morajával tenyérnyi tenger
rovom a köröket
mint minden igazabb lepkehálós ember
percre pontosan érkezem
a kijelölt semmibe
ott a hivatalos mérés

tudomásul veszem csüggeteg
halmozódik a gumihús-puding
majd új futócipőt veszek
tűsarkú idő helyett
a vízpart egy görgő henger
félő utolér és eláraszt egyszer
mint egy rosszkor rossz helyen
megvetett macskaalmot

mégis van egy cél
nekem és szemednek nemes
még szivárvány vitorla feszül
halványul a kék
már gomolygó szürkeség
erőtlen vég
tudom biztosan tudom feladom
ennyi elég