Wilhelm József
A gnóm halála

Amióta eszmélsz:
a világűr nem cipel többé végtelen, érthetetlen titkokat,
ösztönös mélytudás fertőz, ragad rád,
sőt a lóhalálában loholó,
kiloccsanó idő
sem lobog el többé kiismerhetetlenül tova,
hanem agyafúrt módon az időtlenség örvényében kígyózik,
de a tudatlanság, a birtoklásvágy tohonya teste
még bestiálisan elnyomni kész
a kuruzsló, gyógyító szikrák bűbáj-felvillanásait,
csupán rezzenésnyi, apró eszméléseken
múlik minden,
hogy a makulátlan miszticizmus
izzó fehérsége
magába nyeljen,
és miszlikre szaggatva
újrateremtse
általad
a mítoszt!