Wilhem József
A megtanított

Kitapasztaltad
a pokol
és a mennybemenetel közöttit,
szétválasztottad a kettőt:
tudod merre araszolsz!
Egyik lépted alatt még ropog a hó,
a másik alatt már serked a fű,
mégis elámultál,
mikor árnyékod elakadt a haláltáncolók között,
és most nem tudod,
a célod után ráncigáld-e,
vagy lökjél rajta egyet az élők felé?
Kétségbeesésed derűre fordul,
gyöngyházfényű beteljesedés fogan szemedben,
a LÁTÁS megszállottjává emelkedsz,
minden porcikáddal a katarzis irányába csapkodsz
tollatlan,
szárnyaknak képzelt csupasz karjaiddal,
ám úgy ülsz szélfelkapta tudásod
szétreppenő zsákmányán,
mint akiből kitaposták
létnek tett
hűségnyilatkozatát!