Wilhelm József
A mércét meghatározó

[...]

Robusztus,
prófétaként mozog,
néha el-eljátszadozik az árnyékommal,
ám egy szót sem szól!

Magam sem tudom, hogyan nyerek általa erőt,
amikor kirabol,
megfoszt csodáimtól?

Láttam mások lábnyomában guggolni,
egyszer szertartásosan csöndet majszolt,
és esős időben
pocsolyák tükréből lesi pillantásom.

Torkos,
nem fogja szemrehányás,
burkolt szándéka azonban nincs!

Néha úgy érzem felhígult a visszafogottságban,
nem lelem,
de eddig még mindig elém surrant,
ugrott,
caplatott:
ilyenkor
fölösleges számítgatásokkal traktálom
a halált!