Kormányos Ákos
Ahol eredsz

ahol eredsz
ott akarlak megtermékenyíteni
lentről felfelé kutatlak fel
lábujjaidnál az apró gombocskáknál
végignyallak a sarkadik a redős kőig
majd vissza
és most a másik oldalon
nyelvemmel végigtapogatom a tájat
melyet a lábfejed erei képeznek
a bokádig jutok
ott a kiálló csontocskánál elidőzök
majd tovább indulok
erre már nem vagy annyira sóízű
nem csak a bőröd kutatom
kibontalak és a húst az inakat
az idegszálakat a csontot
is összenyalom a lábszáradban
megakadok
még szerencse hogy a térdkalácsod
csak kintről véd
nem számít rá hogy belülről érkezek
különös nedvek olajoznak itt
ahogy felszippantom akadni kezd a gépezet
a combod is lassan fedezem fel
érzem a nyelvemen napokkal ezelőtt borotválkoztál
különösen izgat itt a bőröd és a húsod
a húsod
combod húsa
már majdnem elvesztem önuralmam és
belédvágok fogaimmal
amikor valami fura illat csap meg
az idegszál mentén az aroma irányába indulok
feljebb és feljebb
először azt hittem a puncidból jön
vagy az ánuszodból
de odaérve megdöbbenésemre mélyebbre kell ásnom
bevájom magam fogaimmal
a méhedbe
tovább
a belekbe
tovább
a húgyhólyagodba
tovább
a gyomrod alulról megbontom
arcomra ömlik tartalma
csípőcsontjaid között nem is marad belőled semmi
a különös bódító illatot már a saját torkomból érzem
a medencéd azért még áttapogatom az ajkaimmal
tovább
gyomrod már üres
könnyebb vele bánni
a belső falaktól kezdem a kutatást
ettől a hatalmas savas konténertől
kifelé a hasfalad húsáig
majd a bőrig
belecsókolok köldöködbe
ideje továbbmenni
tüdőd nem túl nikotinos
átvizsgálom
majd a zsírhegyek felé veszem az irányt
melleid irányába
végig a tejet futtató cső mentén
semmi ízük
még nem járt bennük az éltető nedü
végig érek rajtuk és belülről kifelé
nyálazom össze mellbimbóidat
most fel a nyakadig
itt majdnem olyan vékony a bőr mint a puncidnál
érezni alatta az ereket
lemerülök
hangszálaid kóstolom
torkod gigád
felküzdöm magam
szájpadlásodig
ráfeszülök a barázdákra
lenyelem a nyelved
elszopogatom a fogaid
már majdnem végigértem rajtad
kezdem feladni
nem talállak
még egy emelet van
előbb a nyúltvelő
majd átkelek a hídon
és ahogy átérek
érzem
megérkeztem
megtaláltalak
itt eredsz
itt vagy
az agytekervények közötti barázdákba tömöm magam
és teleélvezlek