Izet Kiko Sarajlić
Kegyelmet kérek

Költészetének aranyló sorai miatt,
és a régi barátságunk okán is
kegyelmet kérek
Isten megtévedt szolgájának, Desankának,
aki az utolsó pillanatig ott maradt az első sorban ülve,
hogy megtapsolja a gyilkosokat.

(Szabó Palócz Attila fordítása)