Celler Kiss Tamás
eredettörténet

Kétely, te, aki a családom felett uralkodsz,
hatalmad apáról fiúra száll, előtted hajtottam
fejet, pedig még meg se születtem.

negyedik vagy ezen a néven,
és a családi ereklye, amit a dédapám mondott:
szegény embernek csak a munkája van.

a nagyapám a dédapám hangján hallja a szavaid,
apám a nagyapám hangján hallja a szavaid,
az apám hangján hallom a szavaid,
de te állsz ott minden egyes apa mögött, Kétely.

az életem művelhető hűbérbirtok,
szabad szemmel is látható határai vannak.
sorsom a mindenkori hűbérúr,
életem termésével neki adózom.

és nincs üstben fortyogó hang, sem jósboszorkány
vagy asztalra vetett kártyalap, hogy ellenkezzen
azzal, amit érzek.

mert én a te birodalmad alattvalója vagyok, Kétely.
valamire vinni nem egyéb, mint felségárulás.
mindkét szememmel, szólásra nyitott számmal
a te dicsőségedet zengem, lépteim alatt a te
utad porlik, pórusaimból a te hatalmad árad.
és furcsamód szúnyoglárvás mocsaraid, puha köveid,
örökszürke fáid közt én otthon érzem magam.