Sisakos Fanni
Húsvét

Hiába kerestelek téged, Jutka,
sorban felírva álltak a nevek,
a tűz égett, tovább már nem megyek.

Gondoltál rám, mikor mint kisgyerek
rácsodálkoztam én a tündérekre,
és küldtél nekem tündérföldi butykost.

Hová is tűnhetett a butykosom,
szívemhez szorítani volna jó most.

Padlásszoba kis hercegnője voltál,
aztán nagylánykorodba érve
tündérországba kivándoroltál.

Tündérországba gyalog elmegyek,
de mégsem értem úgy a nyelveket
és a távlatokat, melyek ott lengenek.

Ott az angyaloknak tömörebb a szárnya,
és amikor ott ráborul a tájra,
még melegebb a megváltó palástja.

De a Megváltó nálatok tündérfiú,
tömjénnel érkezik, s olyan az arca,
hogy amikor égre igézi színeit,
szerelmem arcát fedezem fel rajta.