Debreczeny György
kihozták végre az italt
zEtna-kollázs

le akarta rázni a hőmérőt
fel akarta rázni a társadalmat
széthordta papucsa talpán a pillanatot
a törpe pofazacskója tele volt
tele volt bankjegyekkel
sokáig nem lehetett tudni
nem milpengő-e véletlenül
habár az is ehető társadalmilag
és összeverekedtek a szavak
úgy nézett ki a sarló mint a kalapács
és Gerő elvtárs lehidalt
sokáig nem lehetett tudni
nem Kossuth-bankó
tipeg-e végig véletlenül
a Kossuth-hídon nejlonharisnyában
és az irodalom nem a megszépített
bankókról mankókról és ágytálakról
kell hogy meséljen
hanem a kertről és a kerti törpéről
gyerekkoromban Csopakon
a parti sétányon
valaki telerakta a kertjét
ízlésesnél ízléstelenebb törpékkel
de azok nem voltak anyagiasak
pénzt nem kértek és nem is vettek el
beérték azzal ha őket megcsodálták
talán még a virágokat is szerették
valahol a Fürdő és a Balaton utca határán
a közös kútban párizsi bűzlött
mert jó fej volt Jófejű úr a szomszéd
és akkor a pincér
aki hipofizer törpe volt
na szóval mégsem egy kretén
kihozta végre az italt
amit nem rendeltünk
azt kortyolgattuk hosszasan