Debreczeny György
nem a fekete viasz
a zEtna nyomán

napszítta tablók fekete viaszlenyomatok
lélegző vattacukor
a templomszolga megmondta nagyapának
hogy hatalmas szeméthalmokat látni
ha a szemünket behunyjuk
és az elmúlás sosem múlik el
hiába dobáljuk bele
azokat a pénzérméket a perselybe
mert isten nem turistatávcső
és ha mégis eljön az utolsó ítélet
akkor csak a vattacukor fog lélegezni
és kifehérednek a viaszlenyomatok

nagyapa megmondta előre
a templomszolgának
hogy nem a fekete viasz viszi majd el
hanem a második agyvérzés
amikor a könyvtárba készül
elvágódik és fekszik az előszobában
jó ideig ott fekszik a kövön
de mégsem készül róla viaszlenyomat
a mentőautóban útban az egyik szentről
elnevezett kórház felé
nem kell már beadni neki
se a mesét se a kámforinjekciót
a templomot különben se igen látogatta
inkább a kocsmát
a szépre szomjas festőművész barátaival
és a templomszolgával

de a templomszolga
erre nem mondott semmit
csak lassan
nagyon lassan behunyta a szemét