Berényi Sarolta
Ajtó

Az ajtót mindig be kell csukni, mert bemegy a füst.
Ajtó!
Ez az egy szó égett visítós hangon a fülembe.
Amikor egy garzonlakásba költöztem, ahol csak a bejáratnak volt ajtaja,
nagyon megnyugtatott az egybefüggő tér.
Nincsenek előttem falak.
Telepakolhatom a kezeimet, nincs mit kinyitni könyékkel.
Egy éjszaka ismerős zajra ébredtem.
Álmomban nyikordult meg az olajozásra váró ajtó.
Rémülten felugrottam,
mielőtt bárki odakiabál,
be kell csuknom.
rá kellett jöjjek, ez nem a nyitás hangja.
Ez a mérgező honvágy kopogása.