Debreczeny György
pax vobiscum
zEtna-kollázs

innen három cipősaroknyira
a fejfák elfáradnak kidőlnek
istennyila és szatirikus légtömegek
az olvasók legényes vadregényes szó
rakoztatása igényes szórakosgatás
angyalnak való
(magukat angyalnak valló) derék emberek
egyedül ünnepelnek a katedrálisban
a hátsókerék-hajtású király
egy jóslat szerint márványra ír
a Márvány utca sarkán az utcatáblára
egy egymillió éves táblabíró
a táblaüvegen visszatükröződik
a sánta balerina nem fázik csak érzékeli
hogy nem érez semmit
magánytanulók találkoznak a hátországban
a hátvakaró kefével
pedig nem is viszket
innen három cipősaroknyira
fiatalodni vágyó ráérős nők
szeretettel várják önöket
együtt énekelhetnek a szólistával
de csak megváltók jönnek szó-listával
tátognak tántorognak elmeháborodnak
itt élnek ebben a kórban
megpiszkálják őket a szó elejével
bottal boa constrictorral
de látta-e valaki az összegyűjtött harmóniák
kritikai díszkiadását
a szó erejével teleesszük magunkat derelyével
jaj csak ne kelljen semmit érteni
minden muzsiknak és minden muzsikusnak
adjunk díszegyenruhát
Jerikóig hallatszik a csend jer Jerikóba
nézni a holdat nézni a holtat a tengert
innen három hátvakarásnyira
haikuk jönnek visszafelé
szenvtelenül vagy éppen gondterhelten
cipősarkak mennek odafelé
az elégia és az óda felé
a járófoltok felkelnek és járnak
valaki az öreg királyban olajat
és ékszíjat cserél
valakinek ékszíjat
(szép szíjat) hasítanak a hátából
bizony mondom néktek
hátvakaró kefe a megoldás
hajlított szárral bőrszíjjal
olajozott bükkfából világos sörtével
három cipősaroknyit
menjetek békávéval
menjetek békával
menjetek békével