Kovács Jolánka
A nővérem nem engedi

Anyám és Apám a sírban
a nővérem nem engedi
hogy köztük feküdjek holtan
a nővérem nem engedi
a nővérem nem engedi

Anyám s a nővérem közt
Apám s a nővérem közt
a zűr
az űr
nővérem majd közéjük fekszik
Apám tenyeréből eszik
Anyám tenyeréből eszik

mi megmaradt legyen övé
szíve ne váljon kővé

mondja Anyám
mondja Apám
aludjál szépen kislányom
harmatmézes itt az álom

a vér nem válik vízzé