Smit Edit
Kajakóma

Hús és víz.
Zsírban fuldokló
álom lebeg a felszínen.
Időtemető a párás tekintet.
Vészharang kong tompán a fülben.

Tömött a hús.
Nyelni a nyálat sem.
Bog a gyomor, hegyes tüske
nő belé, káprázik a szemhéj mögött
a vakító kétség – hullámok harapják a partot.

Savas anyag.
A fekete lyukban
nem lehet megrágni a falatot.
Nyúlik, csak savanyodik a szájban,
szivárog lefelé, bomlik a tömítés tetején.