Megállapítás: a Ludasi-tó elöregedése (eutrofizációja) felgyorsult. Ezelőtt 20 évvel láttam először és most, a mai napon (1997. március 27-én). Az öregedés szembetűnő. Félek, hogy újabb 20 év múlva már tó sem lesz!
Az öregedés feltételezett okozói:
- a tó vizének nagyméretű elszennyeződése
- a víz tápanyagtartalmának a feldúsítása
- a nádaratás elmaradása (szervesanyag-felhalmozódás)
- hulladék (szemét) tóba kerülése
- a víz felfrissítésének az elhanyagolása
- túlzott gazdasági igénybevétel (hasznosítás)
A természetvédelem deklarálása, vagy a területnek a ramsari szerződés alá vonása önmagában nem oldja meg a helyes természetvédelmi kezelést és a távlati védelmet.
Közép-Európában általában, de itt, a mi országainkban különösen érvényesül az a törvényszerűség, hogy a "passzív" természetvédelem hatástalan módszer. Vagyis az ún. "aktív" természetvédelmet kell gyakorolni, mely módszer hosszabb távon biztosítja az eredményes természetvédelmet. Ezt az alapelvet célszerű alkalmazni a Ludasi-tó esetében is. Ha magára hagyják a tavat, és csak tudomásul veszik a jelenleg folyó törvényszerű szukcessziót, tétlen szemlélőivé válunk a tó gyors feltöltődésének és a ma még meglévő biodiverzitás eltűnésének.
A Ludasi-tó természetvédelmi terület alapvető célkitűzése: a biodiverzitás feltételeinek a biztosítása kell, hogy legyen! Ennek érdekében el kell dönteni a hosszú távon alkalmazandó, aktív természetvédelmi kezelési beavatkozásokat, meghatározni azok térbeli és időrendi sorrendjét. Mindenekelőtt meg kell szüntetni mindenféle szennyvíz bevezetését a tóba. A konkrét termőhelyi és vízminőségi értékek ismeretében és függvényében ki kell jelölni (térképen és a helyszínen is behatárolni) a célul kitűzött élőhelytípusokat (biotópokat) mint pl.:
- a nyílt vízfelületeket (állandóan szabadon tartandóak)
- a madárfészkelő szigeteket, félszigeteket
- a rendszeres (lehetőleg téli) nádaratásra kijelölt nádasokat (az értéktelen nádat is évenként le kell vágni, a szervesanyag eltávolítása érdekében)
- az állandó vízellátású mocsárréteket (orchideás rétek)
- a magasabb fekvésű réteket és gyepeket
- a ligeterdőket (füzes, kőrises égerlápokat)
- a védő (puffer I és II) övezeteket, amelyek felfogják a környező mezőgazdasági területekről behatoló környezeti szennyezést (műtrágya, növényvédő szerek stb.)
- minimálisra kell csökkenteni (vagy teljesen kizárni) a védett terület gazdasági hasznosítását (pl. halászat, horgászat, turizmus, fakitermelés stb.).
A hosszú távú természetvédelmi kezelési tervek elkészítésére célszerű felkérni egy kiváló szakemberekből álló tanácsadó testületet, mely később ellenőrizné is az aktív beavatkozások helyességét és eredményességét. Az aktív beavatkozási tervekről és költségekről egy angol nyelvű project készítendő, amit pénzügyi támogatás céljából be kell nyújtani a Ramsari Szövetség Központi Irodájához.
Hosszúra nyújtott és elméleti beszélgetések helyett konkrét, röviden, de alaposan kidolgozott és gyorsan végrehajtásra kerülő tervek kidolgozására van szükség. Csakis így lehet megmenteni a Pannónia síkságára oly jellemző szikes tavak természeti értékeit.
Dr. Tóth Károly
KNP Alapítvány Kuratórium elnöke