A Ludasi-tó különleges védelem alatt álló területe a part mentén magába foglalja északon Hajdújárás települést, nyugaton Csurgó és a Ludasisor útjait, délen pedig Ludas települést. Nosza a tó észak-keleti részén található. A tó keleti része lakatlan kivéve a legdélkeletibb rész néhány tanyáját.
A különleges védelem három védelmi fokozatban került meghatározásra:
- a védelem első fokozatának értelmében "a tudományos kutatást és az ellenőrzött oktatást kivéve a terület mindennemű hasznosítása tilos", ez a tó észak-keleti részére vonatkozik, ahol a Szúnyogcsárda is található.1
- a védettség második fokozatával a védett "területen olyan mértékben végezhető tevékenység, amely lehetővé teszi a terület állapotának a fejlesztését és a természeti javak bemutatását", míg a harmadik védettségi övezetben csak "ellenőrzött beavatkozás illetve tevékenység végezhető, amennyiben ezek összhangban vannak a védett természeti övezet funkciójával, vagy kapcsolódnak az öröklött, hagyományos gazdasági tevékenységekhez és az itt lakáshoz, beleértve a turisztikai célra történő építkezéseket is".2
A fenn említettekkel összhangban (tehát, a második és a harmadik védettségi fokozat által felölelt területen), a Ludasi-tó part menti szegélyén végzendő néprajzi kutatások elsősorban Csurgóra és a Ludasisorra vonatkoznának, tekintettel arra, hogy ezek képviselik a tanyai települések egyik típusát a tanyák jellegzetes soros elrendezését. Ezen települések sajátosságai: a település formája, helyzete és a típusa, a település gazdasági jellemzőinek, a lakáskultúrának, a szociális viszonyoknak, a táplálkozási szokásoknak és a hiedelemvilágnak megfelelően alakultak ki.
Hajdújárást nem ölelné fel a kutatás, mivel az a 20. században épült ki, de mivel a védett övezetben helyezkedik el, szükségesnek mutatkozik bizonyos feltételek megállapítása, nehogy olyan gazdasági és családi épületeket emeljenek, amelyek megbontanák a természetes környezet jellegét.
A népművészeti értékek közül kiemeljük a tó északi partján található, a Palics-Ludas kataszteri nyilvántartásban a 667-es szám alatt bejegyzett noszai tanyát (parcellaszáma 7750), amely 1993. szeptember 30-a óta védett, és közvetlenül a védett terület határán külső fekszik. Hasonló értéket képvisel Ludason a 74-es szám alatt a tó nyugati partján található Kápista tanya is, amely 1992. október 19-e óta előzetes védelem alatt áll. Mindkét tanyának elkészült a műszaki felmérése.3 A vidék tanyai életmódjának tipikus képviselőiről van szó, ezért figyelembe kell venni őket a ludasi természeti, archeológiai és népművészeti anyag bemutatásakor.
A csurgói és a Ludasisor tanyáinak korát a legrégibb ismert térképek is bizonyítják. Az út mindkét oldalán sorban építették a tanyákat, melyekhez kert és szántók tartoztak. A tanya lakóházból áll, amely vagy párhuzamosan helyezkedik el az utca frontjával, vagy előkertes, sőt néhány fordított ház is van ezen a soron. A lakóházzal szemben található a nyári konyha, az istálló, míg a hombár leginkább az utcai fronton hosszirányban helyezkedik el. A disznó- és csirkeól meg a pince a parcella belsejében található. Az épületek közös jellemvonása, hogy vert falúak, a tető pedig nádból készült.
Már csak néhány tanya illetve gazdasági épület képez népi építészeti emléket, mivel nagyon sok ház lakatlan, ezért gyorsan tönkremegy, ugyanakkor sok épületet átépítettek, a modern életfeltételekhez alakítottak.
A házak négy típusba sorolhatók: minden régebbi ház vert falú (míg az újabbak vályogból épültek) három helyiséggel, ahol a középső helyiség a szabad kéménnyel ellátott konyha, ebből nyílik a bejárat a tisztaszobába és a nappali szobába. A szobákat kemencével fűtötték. A födémet a mestergerenda tartja a kisgerendákkal. A kakasülős tetőszerkezetet náddal fedik be. A házaknak állóhézagos deszkaoromzata van, a padláslyukak gyakran szív alakúak, a régebbiek nádból készültek, melyet sárral betapasztottak. A házakat fehérre meszelték, míg a fából készült részek leginkább zöld színűek voltak.
A házak típusai:
1) a legrégebbi típusú, két vagy három helyiségből álló, tornác nélküli ház
2) az udvar felé nyíló, hozzáépített fatornácos ház
3) vert falú tornácos ház, ahol a tornác első és hátsó részét mellékhelyiséggé alakították át
4) vert falú, fedett tornácos ház.
A parcella többi épülete is vert falú nádas tetővel, az oromzatot pedig függőlegesen elhelyezett deszkákkal alakították ki. Ezek közül az épületek közül fekvésével, nagyságával, formájával és építési módjával kiemelkedik a hombár. A hombár párhuzamosan áll a lakóházzal. Négyszögéletű az alapja, a talaj szintje felett emelt gerendákra épült gömölyés sárból. Néhánynak deszka oromzata van. Egy nádfedeles hombár áll még, de erre is cserepet tettek.
A másik figyelemre méltó gazdasági épület a pince. Vannak esetek, amikor a pince a ház egyik helyisége alatt van a tornácról nyíló bejárattal. Önállóan is állhatnak, részben a földbe ásott épületként. Ezekben az esetekben a bejáratuk vályogból készült nádfedéllel.
Csurgón és a Ludasisoron mindössze hét nádfedeles ház található, ezek közül kettőn a nádat cseréppel takarták le. Néhány (9) elhagyott tanyát az összeomlás fenyeget. A házak közül párat, amelyek teljes egészében megfelelnek a népi építészet elvárásainak és a természetes anyagok felhasználásával kifejezik a természetes környezettel való együttélést, bemutatásra javasolunk. A sor tó felöli részén található tanyák egyikének a megvásárlásával lehetővé válna a Ludasi komplexum népművészeti, archeológiai és természeti értékeinek a bemutatása. A jellegzetes ludasi tanya in situ megőrzésével, ahol bemutatnánk a hagyományos szállási életmódot, az épületeket is tartósan megóvhatnánk (1. és 2. kép).
A kutatási program előfeltétele egy néprajzkutatókból álló csoport kialakítása, akik részletesen tanulmányoznák a népi élet különböző aspektusait. A kutatásban részt vehetne mindenki, aki eleddig érdeklődését fejezte ki a Ludas iránt és aki évekig dolgozott értékeinek feltárásán. A feldolgozásra váró témák a következők:
A Ludasi-tó védett part menti övezetében csak olyan épületek építését szabad engedélyezni, amelyek figyelembe veszik a helyi hagyományokat, a hagyományos építészeti megoldásokat, anyagokat, így biztosítva a folyamatosságot az ember és a természet együttélésének a bemutatására.
Nataša Nikolić
(Fordította: Papp Erika)