A felszíni vizek állapota a Palics-Ludas regionális park területén

Bevezetés

A Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet rendes tevékenysége keretében folyamatosan méri a felszíni és a felszín alatti vizek (talajvíz) minőségi (kvalitatív) és mennyiségi (kvantitatív) állapotát, azzal a céllal, hogy figyelemmel lehessen kísérni egész Szerbia területén a vízrezsimet.

Ismerve a felszíni és a felszín alatti vizeink jellegét a kialakított mérőállomások hálózata meghatározott munkaprogram és egységes kritériumok alapján dolgozik, ami térben és időben lehetővé teszi egész köztársaságunk területén vizeink legoptimálisabb és legcélszerűbb minőségi áttekintését.

Az állandó monitoring nagy számú minőségi és mennyiségi adatot eredményez, ezek az adatok a Közt. Hidr. Int. hidrológiai információs központjának adatbázisában gyűlnek össze.

A vízrezsim állandó figyelemmel kísérése és az adatok (kvalitatív és kvantitatív) azonnali feldolgozása lehetővé teszi szükség esetén a gyors beavatkozást (pl. vízszennyezés esetén), rendelkezésre álló vízkészleteink optimális hasznosítását és vizeink pillanatnyi állapotának áttekintését.

1. Szisztematikus vízminőség-vizsgálat Szerbiában

A szerb kormány a vízügyi törvény (Szerb Közt. Hiv. Lapja 46/91, 53/93, 67/93 és 48/94 száma) alapján minden naptári év elején rendeletet hoz a szisztematikus vízminőség-vizsgálatról.

A rendelet meghatározza a folyók, tavak, víztározók, források és a felszín alatti vizeink minőségi vizsgálatának a méreteit, fajtáit és gyakoriságát.

A szisztematikus vízminőség-vizsgálat alatt a következőket értjük:

I) vízmintavétel, fizikai-kémiai, biológiai-bakteriológiai és radiológiai vizsgálatok:

- havonta (évente 12 alkalommal) 83 vízfolyás (folyók stb.) 154 profiljában,

- hetente (évente 52 alkalommal) 14 vízfolyás 23 profiljában,

- naponta (évente 365 alkalommal) 8 vízfolyás 20 profiljában,

- évente egyszer 20 főfontosságú forrásnál és 14 egyéb forrásnál,

- évente egyszer 29 víztározón (3 profilban 3 mélységből) és 4 tavon (a tó közepén a felszín alól) és

- évente egyszer 97 felszín alatti vízkiemelő állomáson.

II.) iszap-mintavétel, a folyami és víztározói iszap fizikai-kémiai tulajdonságainak elemzése:

- évente egyszer, 6 vízfolyás 6 profiljában, és

- évente egyszer 12 tározó 3-3 profiljában.

A terepen és az intézet laboratóriumában összesen 64 fizikai-kémiai, biológiai-bakteriológiai és radiológiai paramétert (vízminőség mutatók) mutatnak ki:

1) fizikai-kémia mutatók: a víz és a levegő hőmérséklete, látható szennyeződések, szag, szín, pH-érték, elektromos vezetőképesség, szabad szén-dioxid, karbonátok, bikarbonátok, lúgosság foka, oldott oxigén, a víz oxigénnel való telítettsége, a víz biológiai oxigénfogyasztása öt nap alatt (BPK-5), kémiai oxigénfogyasztás, szuszpenziós anyagok, oldott anyagok, ammóniumion, nitritek, nitrátok, ortofoszfátok, szénhidrátok, kalcium, magnézium, vízkeménység, nátrium, kálium, kloridok, szulfátok, össz foszfor- és nitrogén-mennyiség, szerves nitrogén, szilícium-dioxid, az oldott anyagok hevített maradéka (hamu), az oldott anyagok vesztesége hevítéssel, a szerves anyag százaléka az iszapban, szulfidok, cianidok, tanninok, kénhidrogén, arzén, réz, vas, higany, kadmium, mangán, hatvegyértékű króm, az össz króm-mennyiség, nikkel, ólom, cink, illó fenolok, metilénkék-aktív anyagok, szerves klóralapanyagú növényvédő szerek, herbicidek, PAH, ásványi olajok, össz ?-radioaktivitás,

2) biológiai mutatók: a coliformcsírák lehetséges száma 1000 ml vízben, az összes élő csíra 1 ml vízben, a szaprobitás mutatója, a szaprobitás foka és az a-klorofill.

A felállított monitoringnak köszönhetően nagy számú minőségi és mennyiségi adat gyűlik össze a felszíni és a felszín alatti vizeinkről, ezek az adatok a Közt. Hidr. Int. hidrológiai információs központjának adatbázisában gyűlnek össze.

A kapott eredmények alapján éves szinten, a köztársaságközi és a nemzetközi vizek besorolásáról (klasszifikációjáról) szóló rendelettel (JSzSzK Hiv. lapja 6/87. száma) és a köztársaságközi és a nemzetközi vizekben és a tenger menti vizekben a radionukleidok és a veszélyes anyagok megengedett maximális koncentrációjáról szóló határozattal (JSzSzK Hiv. lapja 8/87. száma) összhangban történik a vizeink vízminőségének a besorolása, és osztályzása a maximális megengedett szennyezőanyag koncentrációkhoz viszonyítva.

A szisztematikus vízminőség-vizsgálat eredményei heti jelentések Heti Közlöny és évi jelentés Hidrológiai Évkönyv 3, formájában jelennek meg.

1.2. A Palics-Ludas regionális park területén található vizek minőségi vizsgálata

A Palics-Ludas regionális park a Pannon-alföld gyöngyszeme, ennek keretében a Ludasi-tó, a természeti értékei, a szépsége és egyben a veszélyeztetettsége miatt is külön figyelmet érdemel (1994-ben természetvédelmi rezervátummá nyilvánították).

A Ludasi-tó a kisebb méretű eutrofizálódó tavak közé tartozik, az öregedés és feltöltődés egyre inkább kifejezett. Jelen pillanatban a Ludasi-tó élettartamát leginkább az antropogén (emberi) hatások befolyásolják, mivel a Palicsi-tóbol kap "friss" vizet, és ebbe a vízbe Szabadka város megtisztított szennyvizét engedik. A Ludasi-tó másik vízellátója a Magyarországon eredő Körös patak, amelynek vize rossz minőségű. A Palicsi-tóba a Tisza-Palics csatornán keresztül felpumpált víz különösen a nyári hónapokban nem kielégítő minőségű.

A Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet a természetvédelemben a vízminőség és levegőminőség ellenőrzése révén van jelen a Palics-Ludas regionális park területén.

Vízminőség-vizsgálat alatt a következőket kell értenünk:

- évi egy vízmintavétel egy-egy profilban a Palicsi- és a Ludasi-tóból és laboratóriumi elemzés

- havonta egy vízmintavétel (évente 12 alkalommal) a Körösből a szabadkai profilban és laboratóriumi elemzés

- heti vízmintavétel (évente 52 alkalommal) a Tiszából a martonosi profilban és laboratóriumi elemzés.

2. A Tisza és a Körös vízminőségének állapota 1992-1996 között

A Tisza martonosi profiljában, a Körösnek pedig a szabadkai profiljában vett vízminták laboratóriumi minőségvizsgálatának eredményei alapján, az éves szinten előírt paramétereket figyelembe véve és a minőségi besorolásról szóló rendelettel összhangban készült el a Tisza és a Körös vizének minőségi értékelése. A vizsgált ötéves periódusban az előírt paraméterek és a minimális megengedett koncentrációt meghaladó veszélyes és káros anyagok minőségi kategóriái az 1. táblázatban láthatók.

1. Táblázat. A Tisza és a Körös vizének minőségi állapota 1992 és 1996 között.

A Tisza martonosi profiljában az áttekintett időszakban végzett szaprobiológiai elemzések azt mutatják, hogy a folyó limnoszaprobitása változó. A vízfolyás az 1992/93-as időszakban meg volt terhelve nagyobb mennyiségű szerves anyaggal. Ebben a periódusban a szaprobitási index a ?-?-mezoszapr?b zóna határértékei között mozgott, vagyis II. és III. kategóriájú volt a víz minősége. Az 1994/95-ös időszakban megfigyelhető volt a szaprobitás csökkenése. A víz a II. kategóriában volt.

A Körös szabadkai profiljában 1994-ben, 95-ben és 96-ban folytak szaprobiológiai vizsgálatok. Az elemzések kimutatták, hogy a Körös szervesanyag szennyeződéssel csak mérsékelten terhelt. A szaprobitási index a ?-mezoszaprób zónában mozgott, vagyis II. kategóriájú volt a víz.

3. A Palicsi-tó és a Ludasi-tó vízminőség-vizsgálatának eredményei 1992 és 1996 között.

Az 1992/96-os periódusban a Palicsi-tó és a Ludasi-tó vizének általános minőségi állapotának értékelése: A tavak felszíni vízrétege erősen lúgos kémhatást mutat. A biológiai oxigénfogyasztás (BPK-5) és a kémiai oxigénfogyasztás (HPK) értékei megfeleltek a IV. kategóriának vagy kategórián kívüliek voltak. A vízben megnőtt koncentrációban voltak jelen az oldott ásványi anyagok, ezeknek a koncentrációja jelentősen meghaladta a felszíni vizek átlagos ásványianyag-koncentrációját. A magas ásványianyag-koncentráció eredményeként magas volt a víz elektromos vezetőképessége is. A kationok közül a nátrium, a kálium és a magnézium dominált, míg az anionok közül kloridok és a szulfátok voltak jelen a legnagyobb töménységben. A 2. táblázat mutatja be a Palicsi-tó és a Ludasi-tó vízminőség-vizsgálatának az eredményeit.

A Palcsi-tó és a Ludasi-tó vizének szaprobiológiai elemzése kimutatta a szervesanyag-termelődés magas szintjét. Az algák intenzív szaporodása a kedvező hőmérséklet és a víz magas nitrogén- és foszforsó-koncentrációjának a következménye. A mintavételek alkalmával az említett sók koncentrációja nem haladta meg a maximális megengedett mennyiséget a vízben, mivel nagy mennyiség le volt kötve a tóban található biomasszában, a planktonikus szervezetekben. Ugyanakkor előrehaladt a mineralizáció folyamata, innen eredt az anionok és kationok megnövekedett koncentrációja.

2. Táblázat. A Ludasi-tó vízminőség vizsgálatának eredményei 1992 és 1996 között.

3. Táblázat. A Palicsi-tó vízminőség vizsgálatának eredményei 1992 és 1996 között.

4. Táblázat. Veszélyes és káros anyagok jelenléte a Palicsi- és Ludasi-tóban 1992 és 1996.

4. Összefoglaló helyett

A Ludasi-tó és a Palics-Ludas regionális park egész körzetének a hatékony védelme, fejlesztése és ésszerű hasznosítása érdekében szükség van a víz, a talaj és a levegő monitoringjának a felállítására. Minden mérvadó intézetet és szakintézményt be kell kapcsolni az ökológiai tudományos kutatóprogramok megvalósításába. A kutatási témák és intézmények mozaikus struktúrája lehetővé tenné a problémakör alapos áttekintését és a legcélravezetőbb határozatok meghozatalát. Mint az élőhelyek ellenőrzését végző egyik reprezentatív intézmény érdekeltek vagyunk a jövőbeni projektumokba való bekapcsolódásban.

Radmila Vojnović-Kljaić, okl. met.

(Fordította: Gergely József)