A szervezett madárgyűrűzés kezdete a Ludasi-tavon

A vidékünkön (Észak-Bácska, a Tisza mente) tevékenykedő amatőr ornitológusok, madárbarátok régtől dédelgetett álma volt bekapcsolódni a szervezett madárgyűrűzésbe, a vonuláskutatással foglalkozó akciókba. A külföldi, elsősorban magyarországi madárgyűrűző táborok tapasztalataiból kiindulva született meg az elhatározás még a nyolcvanas évek elején, hogy Észak-Bácska valamelyik alkalmas, madarakban gazdag területén szervezett gyűrűző akciót kell indítani. Ekkoriban az EURING (The European Union for Bird Ringing) az európai madárgyűrűző egyesülés széleskörű akciót hirdetett meg ACROPROJECT néven, amelynek fő célja az volt, hogy Európában és Észak-Afrikában minél több nádiposzátát (AcrocephalusAcrocephalus fajok) meggyűrűzve fel lehessen deríteni e madárcsoport vonulási útvonalait és telelőterületeit.

Az akció színhelyéül a Ludasi-tavat választottuk, úgy gondoltuk, hogy a terület a korábbi kutatások alapján alkalmas egy nagyobb lélegzetvételű gyűrűző akció megszervezésére. A nagy kiterjedésű nádasok fészkelő-, táplálkozó- és pihenőhelyül szolgálnak az itt élő és átvonuló nádiposzáták sokaságának. Tervünkről Ludas '85 néven először a Vajdasági Ökológusok Egyesülete madártani bizottságának 1985. február 23-án Újvidéken megtartott összejövetelén számoltunk be. Az itt körvonalazódott tervet ismertettük a Jugoszláv Ornitológusok III. Kongresszusán Ljubljanában, amire március 9-én és 10-én került sor. A volt Jugoszlávia egész területéről összesereglett ornitológusok támogatásukról biztosították a szervezett gyűrűzés beindítására tett javaslatunkat.

Az első akció

A Ludas '85 akció megszervezésének a legfőbb teendőit Gergely József, Hulló István és Jenei Endre vállalta magára. A gyűrűzés kezdetét április végére időzítettük. Úgy gondoltuk, hogy a nádiposzáták tavaszi vonulása alkalmával sikerül nagyobb számú madarat befogni és megjelölni a part menti nádasokban. Hajdújáráson, a tó partján április 19-étől május 3-áig két héten át folyamatosan tartott az akció.

Már a kezdet kezdetén számos problémával kellett megküzdenünk ahhoz, hogy biztosítani tudjuk a folyamatos munkát. A szálláshelyről és a résztvevők élelmezéséről kis csoportunknak kellett gondoskodnia, csakúgy mint a gyűrűzéshez szükséges felszerelésről, a madárhálóktól kezdve a jegyzetfüzetekig. Az akció két hetére főhadiszállásul egy a tóhoz közel eső elhagyott hajdújárási házikót szemeltünk ki. Itt fedél volt a fejünk felett. Bútorok híján a földre terített régi matracokon aludtunk. A szomszédoknak és a környék lakóinak köszönhetően ivó- és mosdóvízhez jutottunk, bár kezdetben gyanakodva szemlélték a tanyán gyülekező vegyes társaságot, a "madarász" jelző nem volt számukra túlságosan bizalomgerjesztő. Azonban csakhamar belátták, hogy mindaz, amivel foglalkozunk ártalmatlan dolog, sőt érdekes, hogy milyen sok szép tollas apróság kerül elő a nádasok mélyéről, a madarászok tarisznyájából. A környék lakóinak köszönhetően sikerült kiegészíteni improvizált konyhánk hiányos felszerelését és javíthattunk a madarászok ellátásán is. A tanyabérlés és az ellátás költségeit a résztvevők közösen fedezték.

A kora tavaszi szélsőséges, gyakran esős, hűvös, szeles, hajnali fagyokkal tarkított időjárás nagyban befolyásolta munkánk eredményességét. Egy-egy hideghullám vagy szeles nap szinte lehetetlenné tette a madárfogást. A Ludasi-tó Hajdújárás alatt elterülő északkeleti csücskében, a part menti nádszegélyben négy különböző helyen felállított 15 függönyhálóval 23 madárfajból összesen 620 példányt fogtunk, gyűrűztünk és mértünk le. Első ízben gyűrűztünk Jugoszláviában rozsdástorkú pityert (Anthus cervinusAnthus cervinus). A legtöbb volt a cserregő nádiposzáta (Acrocephalus scirpaceusAcrocephalus scirpaceus), belőlük 190 példányt gyűrűztünk meg.

Az első szervezett madárgyűrűző akciónak nagy visszhangja volt országszerte a madarászok körében, különféle tervek születtek arra vonatkozóan, hogy hol, melyik köztársaságban, melyek azok az alkalmas területek, ahol hasonló akciókat lehetne szervezni. A következő évben a horvát ornitológusok szerveztek madárgyűrűzést a Kopácsi-réten, ahol mi is részt vállaltunk a munkából (Gergely J., Hulló I., Andrasics Gy.)

Az első szervezett madárgyűrűző akció évében, 1985 őszén Palicson a madarászok, az amatőr természetbarátok és a különféle területeken tevékenykedő szakemberek, valamint a diákok megalakították a Vajdasági Ökológusok Egyesületének a szabadkai tagozatát. Ettől kezdve ez a tagozat végezte a szervezési munkát. A madártani szakcsoport elnökévé Hulló Istvánt választotta meg a tagság. A szabadkai tagozat 1986. március 30-án a palicsi állatkertben megtartott ülésén véglegesítettük az újabb tavaszi gyűrűző akció tervét Ludas '86 néven.

A Ludas '85 akcióról Gergely J. beszámolt a Magyar Madártani Egyesület II. Tudományos Ülésén, amelyre Szegeden került sor április 11-e és 13-a között (az ülésen részt vett még Kanyó Béla és Lakatos János Apatinból, Dr. Mikuska József Eszékről, Pelle István Zrenjaninból és Josip Šoti Újvidékről). Ez alkalommal felajánlottuk az együttműködési lehetőségeket a madárgyűrűzés területén, és támogatást kértünk a jövőbeni akcióinkhoz (tapasztalatcsere, szakirodalom). A későbbiek folyamán a vonuláskutatás terén szerteágazó és elmélyült együttműködés alakult ki a vajdasági és a magyarországi madarászok és egyesületeik között.

A második akció

A Ludas '86 gyűrűző akciót ugyanabban az időszakban, április 19-e és május 4-e között tartottuk meg, ugyanazon a helyen. Ismét kibéreltük két hétre azt a kis házat, ahol az előző akció során húztuk meg magunkat. Akciónk egyre nagyobb publicitást kapott a sajtóban, az újságok és a rádió is tudósított a nem mindennapi megmozdulásról. Egyre többen kapcsolódtak be a munkába. Közülük sokan még azóta is aktívak.

A második tavaszi gyűrűző akció is hasonló eredményt hozott, mint az első. Összesen 22 fajhoz tartozó 681 madarat gyűrűztünk meg, legtöbb (259) volt a cserregő nádiposzáta. Az akció során felkerestük a Palicsi-tó madárszigeteit is, itt április 30-án 84 dankasirály fiókát gyűrűztünk meg. A tavaszi akciót követően augusztus 3-án próbagyűrűzést végeztünk a Ludasi-tavon, 51 madarat fogtunk, köztük két (egy pár) prágai gyűrűs barkóscinegét.

Az elkövetkező 1987-es év fordulópontot jelentett a ludasi madárgyűrűzés terén, április 27-én megalakítottuk a Csornai Richárd Ökológusok Egyesületét (polgárok egyesülete), ettől kezdve nyaranta Környezetvédelmi Kutatótáborokat szervezünk és ennek keretében az egyéb kutatási munka mellett folyik a szervezett madárgyűrűzés. Az eddig megtartott tíz nyári tábor során összesen 84 madárfajból 22484 példányt gyűrűztünk meg (lásd: táblázat). Több külföldön gyűrűzött példány került kézre, és a Ludasi-tavon gyűrűzöttek közül többet visszajelentettek külföldről. A Ludasi-tavon eddig meggyűrűzött madarak száma ennél jóval nagyobb, hiszen a 4-6 hetes nyári táborok mellett minden évben több rövidebb gyűrűzési akciót is folytattunk egyénileg vagy csoportosan. A két tavaszi akciót is beleszámítva 1996 végéig mintegy 30 000 madarat gyűrűztünk meg a Ludasi-tavon és Vajdaság-szerte, sok értékes adattal gazdagítva ezzel az ornitológia tudományát.

Gergely József

 

A Ludasi-tavon az ÖKOLÓGIAI KUTATÓTÁBOROKBAN gyűrűzött madarak száma

1987 és 1996 között.

faj/év

 ' 87 ' 88 ' 89 ' 90 ' 91 ' 92 ' 93 ' 94 ' 95 ' 96 sum.

1.

 T. ruficollis              

1

    

1

2.

 I. minutus

2

7

23

4

13

2

4

4

  

6

65

3.

 A. ralloides  

2

                

2

4.

 A. purpurea              

1

  

1

2

5.

 A. platyrhynchos

3

  

1

1

          

1

6

6.

 A. ferina  

1

          

1

    

2

7.

 C. aeruginosus

1

        

2

  

1

    

4

8.

 A. gentilis          

1

        

1

9.

 F. subbuteo          

1

        

1

10.

 R. aquaticus

3

  

4

        

2

  

4

13

11.

 P. porzana

1

1

3

  

1

        

1

7

12.

 P. pusilla                  

1

1

13.

 P. parva  

1

2

  

9

          

12

14.

 G. chloropus

1

  

4

  

2

1

  

1

  

1

10

15.

 Ch. dubius          

1

        

1

16.

 G. gallinago

1

1

2

              

4

17.

 A. hypoleucos

3

    

2

3

          

8

18.

 L. ridibundus    

1

2

            

3

19.

 S. hirundo    

2

              

2

20.

 Ch. niger    

1

              

1

21.

 C. canorus        

1

          

1

22.

 T. alba              

1

    

1

23.

 A. noctua              

1

    

1

24.

 A. otus    

1

4

1

3

  

6

  

1

16

25.

 C. europaeus  

1

3

  

1

2

  

8

  

1

16

26.

 A. atthis

3

13

58

34

20

9

4

4

3

4

152

27.

 M. apiastrer          

4

  

17

    

21

28.

 U. epops

1

  

3

3

3

1

  

5

    

16

29.

 J. torquila

1

            

1

    

2

30.

 D. major  

1

1

5

1

1

        

9

31.

 D. syriacus  

3

  

1

      

5

    

9

32.

 D. minor      

1

      

1

    

2

33.

 R. riparia

189

295

248

139

124

104

14

14

4

42

1173

34.

 H. rustica

638

693

458

289

313

258

258

237

103

294

3541

35.

 D. urbica

1

  

9

              

10

36.

 A. trivialis      

1

            

1

37.

 M. flava

303

126

79

24

97

86

118

9

37

139

1018

38.

 M. alba

17

12

  

2

13

7

8

2

  

2

63

39.

 L. megarhynchos  

2

4

5

6

2

1

8

  

1

29

40.

 L. luscinia

3

2

1

3

2

          

11

41.

 L. svecica

3

1

8

1

  

13

4

1

6

5

42

42.

 Ph. ochruros            

1

      

1

vrsta/faj // godina/év

' 87 ' 88 ' 89 ' 90 ' 91 ' 92 ' 93 ' 94 ' 95 ' 96 sum.

43.

 Ph. phoenicurus      

1

1

    

1

  

1

4

44.

 S. rubetra  

1

  

1

3

    

1

    

6

45.

 S. torquata  

1

  

4

1

1

1

  

2

3

13

46.

 O. oenanthe      

1

        

1

  

2

47.

 T. merula

1

          

1

1

    

3

48.

 L. fluviatilis              

1

1

1

3

49.

 L. naevia            

1

      

1

50.

 L. luscinioides

140

55

50

24

83

52

53

87

101

145

790

51.

 A. melenopogon

46

19

24

8

50

10

10

16

12

27

222

52.

 A. schoenobaen.

241

98

303

169

179

125

274

113

390

1202

3094

53.

 A. palustris

2

  

35

23

12

12

23

22

33

59

221

54.

 A. scirpaceus

774

425

727

248

746

331

594

448

645

715

5653

55.

 A. arundinaceus

84

39

55

38

106

43

53

40

13

65

493

56.

 H. icterina    

1

1

1

    

4

  

1

8

57.

 S. nisoria

1

            

1

    

2

58.

 S. curruca  

1

2

    

1

  

6

    

10

59.

 S. communis  

1

6

1

1

  

1

2

  

1

13

60.

 S. borin    

5

  

5

3

  

7

    

20

61.

 S. atricapilla

2

1

3

1

6

1

1

6

    

21

62.

 Ph. sibilatrix  

8

7

14

7

6

6

9

1

6

64

63.

 Ph. collybita

1

3

5

4

2

2

1

3

1

  

22

64.

 Ph. trochilus  

3

12

13

7

1

8

8

1

11

64

65.

 M. striata  

1

5

4

6

5

  

4

  

1

26

66.

 F. parva    

1

              

1

67.

 F. albicollis        

1

    

1

    

2

68.

 F. hypoleuca    

2

  

1

1

  

1

    

5

69.

 P. biarmicus

370

143

459

263

645

349

163

176

130

128

2826

70.

 P. caeruleus    

1

        

3

    

4

71.

 P. major  

2

          

1

    

3

72.

 R. pendulinus

33

77

65

39

  

23

4

115

7

8

371

73.

 L. collurio

1

11

10

9

4

9

5

21

1

3

74

74.

 P. pica

1

1

  

1

  

1

        

4

75.

 S. vulgaris      

2

            

2

76.

 P. domesticus

42

100

73

32

13

25

        

285

77.

 P. montanus

120

248

181

114

172

595

        

1430

78.

 F. coelbs          

1

  

1

    

2

79.

 S. serinus      

1

            

1

80.

 C. chloris

2

2

12

6

19

11

1

16

1

  

70

81.

 C. carduelis

2

  

1

4

4

  

3

4

  

1

19

82.

 C. cannabina                  

1

1

83.

 E. scheoniclus

34

29

50

27

27

52

14

21

7

22

283

84.

 M. calandra      

1

            

1

összesen: 22484