Danyi Zoltán
Illegális sorok

(1)

 

Őrzi még illúzióit a tartás -

ccccchomokparton hullámok lenyomata,

barnás rajzolat, szóba nem foglalt sorok:

ccccckisminkelt hajnal semmisíti meg

mindazt, ami nevet adott a vidéknek -

ccccclátszólag legalább

(2)

Tarkóban a szorítás, a görcs -

cccccrégebben itt víz hullámzott,

borzolták tollak a bőrét, vers volt

ccccca futás is, lélegzet, szívdobaj -

mai őreink a fák, a gesztenyebörtön:

cccccjárkál csak, aki bölcs

Befejezetlen canto

Ha sikerülne a port, a levéltörmeléket,

ccccca megszáradt bőrt,

ha sikerülne azt, ami a körmünkre,

ccccca kézfejünkre, sőt

egész karunkra égett,

cccccha sikerülne lehántani törzsünkről,

mi rárakodott, a kérget,

cccccha fejünk helyén már fél tucat vessző nőtt,

ha nem is fölösleges,

cccccde mellékes mindenképp,

hogy belülről útnak indulnak díszeink,

ccccca fecskék -

 

Fügét mutat

húzok most épp vizet a vödörbe

száraz nyárvégen fügémet megöntözöm

locsolom a repedést a rögöt körbe

orromban jó illat levelek szaga

az jár jól ki a lengedező szél híve

mosolyog az igazság két deci borban

szememben a lemenő nap íve

nyomok a langyos porban