Béres Dezső: Följegyzések egy kurkász naplójából XVII.
Seperni, vagy nem seperni?
A kurkász ide s tova három hónapja nem lelt semmit a dobozban, szinte belefáradt már a háromhavi semmi lapozgatásába, mikor végre rátalált a magyarázatra: az előző fejezetben emlegetett ebzárlat miatt - miért is a kutya sem járt a Nyári Színkör előadásaira - J. Balog Szilveszter kényszerszabadságolta magát és társulatát. Ám ez a kényszerszabadság sem telt tétlenül: J. Balog, valaha földbirtokos, majd nyugalmazott seprűgyártó és lókötő, egykor volt tanfolyamok szervezője és igazgatója stb., a napló elején már fölsoroltam, most kényszerszabadságolt színidirektor, feltalálóvá és felfedezővé, továbbá jogalkotóvá lett, s mindez Hódsárrét Kolumbuszává avatta. Olyanokat talált fel, mint az étvágygerjesztő fogpaszta, lómegfogó szekerekre (ma kéziféknek mondanánk), a törhetetlen kocsikerék, a kocsiönfordító (ma kormánynak nevezzük), és az ing nélküli, keménygallérú, puha ingmell, kemény mandzsettákkal kiegészítve. Ennek egy hátránya, és ezt később J. Balog is belátta, hogy zakó, frakk nélkül nem viselhető. Színész-újságíróbált is rendezett-szervezett Császtvay jr. - a junior, azaz: ifjabb - lelkes közreműködésével. A fennmaradt dokumentumok szerint a bál programjában helyet kapott egy babakorzó és ~szépségverseny, babaakrobatika, korosztályok szerinti csoportokba osztva a versenyzőket (korosztályok havi bontásban). A nyitótáncot a Hódtavi Nefelejcs Táncos Bokréta lejtette Lakatos Guszti és Csokibandája nagyszerű muzsikájára. Bemutatták az ősrégi, hódsárréti táncok legszebbjeit, úgymint a kulacstáncot, a mártélyi libbenőst, a mártélyi mártogatóst (t. i. a Tiszába mártogatóst: ennek érdekében a Tiszát elterelték Hódsárrét Köröndjére, mely, mint tudjuk, a Nyári Színkör és a Vigadó között volt, a Népek Kertjében; ez idő alatt hajóvonták találkozása tilos volt.). Ellejtették a búzavirág-táncot, majd a tánccsoportból kiválva bemutatkozott a tíztagú Halálcsoport, ők nevüket onnét kapták, hogy halált megvető bátorsággal adták elő a lepényevést, a kacsahalászatot, a kakasviadalt, a zsákban futást, valamint a lóláblógatást. És hogy a társulat tagjai addig se unatkozzanak, a díszletmunkásokat bérbeadta egy építőipari tervező és kivitelező, anyagszállítmányozó kft-nek, kurtizánjait a Vigadónak kifizetetlen számlái fejében, az öltöztető-szabót inasnak Szabó bácsi mérték utáni úri szabóságába, mert oda meg két rend öltözet árával lógott, a smink- és fodrászmester pedig beretvált és beretvált a hódsárréti Promenád legforgalmasabb hajszobrászatában, és közben fennhangon kellett közölnie minden beretválás alatt lévő kuncsafttal, hogy: "Mossa fejét a korpás haj kiváló gyógyszerével, a SULFON hajszesszel, amely egyszerre szünteti meg a hajhullást és a fejviszketegséget. Egy kúrához elegendő nagy üveget 1. 20. pengőért, fél kúrához való kis üveggel 60 fillérért vásárolhat." Kívánságra adott is a kedves vendégnek a készítményből. A kellékest mindenesnek adta a polgármester mellé, a világosítókat pedig az áramot szolgáltató Villanytelepre, villanykarómászó élmunkásnak. (Később rendeztek is karómászó versenyt, de ez most nem tartozik ide. Csak annyi, hogy a majálisok májusfa-mászó ügyességi vetélkedése innen ered, s nem sokszáz éves népi hagyomány, amit a samanisztikus tavaszi áldozat-ünnepélyből származtatnak holmi etnográfusok.)
Mindezen események időben egybeestek Ivanovnak, a Nagy Duma Ország elsőszámú ítéletvégrehajtójának kényszerszabadságolásával, majd nyugdíjaztatásával, de J. Balog nem jelentkezett erre a megtisztelő, bizalmi állásra, majd megmondom, miért nem. Ebben az időben volt, hogy Gyertyaszentelő napján megszólaltak a békák a Hód tava partján, mocsaras réteken és az árkok, erek szélén, mennydörgött és villámlott, meg egyebek, azaz: tavasz volt januárban. Szóval, Ivanov mester belefáradt a munkájába. Idegei mondták fel a szolgálatot. Öt hónapi betegszabadságot kért, és bevonult egy szanatóriumba. Kényeskedő, buja primadonnák és részegeskedő bonvivánok zavaros egyéniségállapotáról, magánéletéről nem járja be hír oly gyorsan a világsajtót, mint ez a kommüniké, mely közhírré teszi (dobpergés) kicsiknek és nagyoknak (dobpergés), férfiaknak és nőknek (dobpergés), hadba induklóknak, hadban lévőknek, hadirokkantaknak, obsitosoknak (dobpergés), áldott és áldatlan állapotban lévőknek (dobpergés), hajadonoknak és özvegyeknek (dobpergés), hogy az állás megüresedett, azonnal betölthető, mert Ivanov, aki a munka embere volt, annyit dolgozott, hogy az már szinte klinikai eset, dolgozott hajnaltól napestig, szorgalmas, hivatalát kitűnően végző szakember, szóval Ivanov visszavonul. Találtak is a sok jelentkező közül megfelelőt, aki eddig a kettesszámú állami ítéletvégrehajtó volt. Megfelelőbb ember nem is lehetett volna más, mint ez az ázsiai sztyeppék szülötte, akinek képzettsége, szakértelme volt a garancia, hogy a kivégzőhivatalnak mind a gyakorlati, mind az ügyviteli munkájában fennakadás nem akadt, az ügydarabok ezentúl is a megszokott precizitással, gondossággal nyertek elintézést. Mindazonáltal meg kell jegyezni, hogy a hóhérság világszerte kényelmes, közirigylésre méltó állás, havi fix fizetéssel, kiszállási pótdíjjal, gyöngébb államokban munkát alig ad, egy évben ha fél tucatot. Emellett lehet művelni a háztáji földecskét, jószágocskákat tartani, bélyeget gyűjteni, és fából épült nyári színházat - akár többet is - vezetni. Szó sincs arról, hogy J.Balog jelentkezett volna, tudta ő, hogy az ázsiai sztyeppék gyermeke, a kettesszámú bakó jobban forrasztja az ártatlanul elítéltek torkára a szívet tépő jajgatást, mint ő, a fehér bőrű, kinek arcát barnára kell festeni a kulisszák mögött, ha mórként szeretne hóhér lenni, vérpad helyett nászi nyoszolyán, és színpadon, mely azért néha kínpad is.
Nem, kérem szépen. J. Balognak volt önkritikája, ilyesmire ő nem jelentkezik. Ehelyett, mint említettem, jogalkotó lett: a Kéményseprő Iparosok és Alkalmazottaik Egyesületének felkérésére, a kereskedelemügyi miniszter hozzájárulásával, az ő rendeleteinek egységbe foglalásával, útmutatásait figyelembe véve, összedugták fejüket, Cászatvay jr. - a junior, azaz: ifjabb -, és J. Balog, hogy megalkossák a Kéményseprők és Alkalmazottaik Kódexét. Kilenc szempont szerint, kilenc fejezetbe rendezték a kérdéseket. Így hát:
A kódex előszava egy tanulmány volt, minek címe: Népi jogszokások a koraközépkori Magyarországon, a kéményseprés szolgáltatói ágazatában. Utószóként szintén egy tanulmányt írtak, ennek a címe pedig az volt, hogy: Mit csináljon a kéményseprő szabadidejében? A szabadidő kultúrált eltöltése. Viselkedésminták kéményseprők számára.
És míg a kurkász mindezt összekurkálta, jött a fantasztikus hír: vissza kell hívni a társulatot, mert hosszú kígyóban sorakoznak az emberek a pénztár előtt, látni szeretnék az üres színház üres előadásait. Császtvay jr. - a junior, azaz: ifjabb - is kapott egy csomó hírt, amit föltétlenül meg kell írnia, így visszatért ő is újságírói és dramaturgi munkájához. Miről értesült Császtvay jr. - a junior, azaz: ifjabb? A Hódsárréti Torna- és Vívó Egylet football csapata 2:1 arányban, idegenben legyőzte a Kurca-parti Vasutasok csapatát, ezért a Mária Leányok Társulata olcsó helyárakkal megismétli farsangi előadását, ennek örömére összeírják a siketnémákat és a sorköteleseket, a Polgári Kaszinó és a Szabadság Olvasókör együtt ünnepeltek a meccs után, és a nagy ünneplésben baleset érte a libatömők vezérét és szellemi felvilágosítóját. Most a Szent Erzsébet Kórház Elmegyógyintézetének Szeretetházában ápolják.
Más újság nincs. Pá.