Balogh István: Ezüst halacskám története 2.

...most ért a második zubogóhoz.

- Ha körülnéz, azt látja, hogy erre szökőár imádkozott, fák ordítottak égnek, madarak vijjogtak, én meg elvesztettem kordbársony nadrágom, gatyában dicsőítettem az Urat, de örülök, mert életben maradtam!

- Szökőár nem imádkozik, uram!

- Ön hallomásból ismeri az életet! Szökőár imádkozik, asszony megcsal, halak visonganak, papok hazudnak, apácák defloráltak!

- Ön hülye!

- Az lehet. De ez nem zárja ki annak igazát, amit az előbb elmondtam.

Störr kapitány meg Piszkos Fred keselyűcsőrű feminin csalogányai csattognak, csalfák e csalogányok, vagy olyanok, mintha csalfák lennének. Feleségekre hasonlítanak.

(Halacskám, ezüsttükör, elért a harmadik zubogóhoz.)

A falikárpiton a légyott...