Szajbély Mihály: Kosztolányi Vitorla, négy sarokpontra feszítve 2.

Angol órán: Do you tell me the story of your life.

Ha körülnéz, azt látja, hogy megint tél. Tátraszéplak igazán rokonszenves. Szereti ezeket a hegyeket, mert Visegrádot juttatják az eszébe, s az étterem elszórt asztalkáit is, melyek közt az érdeklődés és kíváncsiság villamos áramai futkosnak. Keres egy női arcot, melyen kissé megpihenhetne zaklatott lelke. Sehol semmi. Ha a világ csak ennyire érdekes, mint ezen a világfürdőn - mondja annak, akivel ebédel -, akkor egy pillanatig se kívánnék élni. Van itt egy titkárnő, tüdőbeteg, halvány, szlovák leány. Máriának hívják. Vele beszélget legszívesebben. Talán a neve miatt. Rózsaszínűre sül az ibolyántúli sugarakban, óraszámra sétál a hegyek között. Ahogyan ropog a lába alatt a hó, azt gondolja: Mária.

A falikárpiton a légyott.