Weiner Sennyey Tibor: A Pán szőtt teste 3.

...mi is az, amihez, vagy akihez ragaszkodik.

A falikárpiton a légyott önt ábrázolja, amint néhány nimfának öltözött fiatal lánnyal, számukat lehetetlen meghatározni, ön, Pánként, síppal kezében, lábai helyén patával, lábai között meredező hímtaggal, ön ezekkel a kétes előéletű nimfákkal játszadozik. A falikárpit bizonyítja az ön moráljának teljes romlottságát, Erószhoz és Thanathoszhoz való közeli kapcsolatát, sőt olyan dokumentumok is vannak a kezünkbe, melyek azt is megkérdőjelezhetetlenül bizonyítják, hogy ön megfeleltethető az Ariszteiosz fedőnevű egyénnel, aki Eurüdiké halálában is vétkes. A vádak közül egyet sem tagadok. Azt kívánom: bár így lenne. Születtem volna Pánnak, még ha azt a falunkban ma ördögnek is néznék a vénasszonyok. Amikor a légiósok találtak egyet a fajtámból, azt a Ceasar ellen lázadó Cato elé vitték, aki elszörnyedt, s megparancsolta, hogy vigyék vissza oda, ahol találták ezt a szörnyeteget. Ha engem megtalálnak a légiósok, sorsom, remélem, hasonlóan fog alakulni, s nem úgy, mint Rejtő Jenőé, Szerb Antalé, Radnóti Miklósé, a nagyapámé...

Ahogy az egyik évszak a másikon áttűnik...