Verebes Ernő
Szkizofónia
avagy az Isten csendjeKésőkamaszkori kihallások
|
zEtna PraEprint
2001Fejezetmutató:
Mindenki Isten csendjében... * Ha előrehajolsz, majd egészen le * A fényforrás közeledik árnyékához... * Fehér szakajtóban tündöklöm * A horrornaszád útra kél * Mindenesetre, a zuhanásban * Fehér szakajtóban tündöklöm * De ezt most hiába olvassátok * Nem szabadulhatok egy furcsa látomástól * Így, útra készen * A városnak van egy tere * A város másik sarkában * Mindenesetre a zuhanásban... * A legyeket agyon kell csapni... * - Akkor most már megmondom. * Amál néni csak lassan nyugszik meg * Egyre húzom az időt... * Útra készen állok... * Tél van, a nagy csúszások ideje... * A szakadék... * Úgy érzem, soha... * Mindnyájan Isten csendjében... * A szentmisén mindenki... * Uraim, ne féljenek! * Egyre azon a látomáson... * Valóban, a félbevágott disznó... * Útra készen állok... * Úgy érzem, soha... * Csupa virág a szobám... * Így, ni!
