Farkas Arnold Levente
A halandóról, aki megízlelte
Pócsmegyer, huszonhat február húsz, péntek. Amikor Jézus feltámadt, úgy gondolta, nem kell neki már a teremtésbe beavatkoznia. Elutazott Jáfóba, hogy a tengeri szörnyről elnevezett könyvtárban végigolvashassa Apokrif Jónás Semmi és semmi című könyvtekercsét, ami a rebellis próféta filozófiai, teológiai és művészetelméleti írásait tartalmazza. Az első tanulmány Az értelmezés lehetetlensége címet viseli. Apokrif Jónás ebben kifejti, hogy teljességgel hiábavaló és fölösleges vállalkozás volna egy olyan könyvet írni, ami a Semmi és semmi címet viseli. Ugyanakkor a címben szereplő két semmi jól megkülönböztethető egymástól, hiszen az első semmi, amit első semminek nevezünk, megelőzi a második semmit, amit második semminek nevezünk. A teremtő teremtmények teremtményei [1] untatnak.
1 Untatnak a teremtő teremtmények teremtményei.
Pócsmegyer, huszonhat február huszonegy, szombat. Január elsejétől január hetedikéig Gerzsenyi Gabriella Három lábbal a földön című könyvét olvastam. Február hatodikán A hazajáró című könyvéről beszélgettünk Szigetmonostoron. Január nyolcadikától január huszonkettedikéig Abdulrazak Gurnah Paradicsom című regényét olvastam. Ezt kaptam karácsonyra. Január huszonharmadikától január huszonkilencedikéig Besszolceva és Besszolcev történetét olvastam. Van benne egy festmény, a festményen van egy kislány, a festményen lévő kislánynak rövid haja van. Január harmincadikától február másodikáig Katona Imre Bruegel és a Batthyányak című tanulmányát [2] olvastam. Nyáron jártunk [3] Németújhelyt, ahol [4] azt a képet őrizték.
2 Egykori levelekből tudjuk, mikor Batthyány Boldizsár 1578-ban ki akarja festetni a szalonoki várat, Clusiushoz fordul, hogy szerezzen neki Flandriából olyan festőt, aki a feladatra alkalmas. A kor különben is igyekezett magát kifejezni nemcsak az irodalom, hanem a képzőművészet eszközeivel is. Az említett historizálás is tulajdonképpen az önkifejezést kereste, amikor arra törekedett, hogy a példaképeket, a hősi tetteket a falra festesse. Bruegel hatalmas remekműve, a Keresztelő János prédikációja is ilyen meggondolások alapján kerülhetett Németújvárra a Batthyányakhoz. (Katona Imre: Bruegel és a Batthyányak, 1979, 86.)
3 Németújvárt.
4 Nem találunk utalást még a kikölcsönzést intéző Eredics Ferenc szombathelyi ügyvéd feljegyzéseiben sem arra, hogy a képet eredetileg Németújváron őrizték volna. (Katona Imre: Bruegel és a Batthyányak, 1979, 8.)
Pócsmegyer, huszonhat február huszonkettő, vasárnap. Most valahogy minden zavar, a létezés, a létezés lehetőségei és a hibák. Az utolsó mondatok. Úgy kellene írni, hogy nem írok utolsó mondatot. Kellene írni egy szakácskönyvet, hiszen enni mindenki [5] szeret. Dragomán sem A pusztítás könyvével híresült el, ami egy álomszép könyv a borzalomról, hanem A teremtés könyvével, ami a kanti esztétika szabályai szerinti szakácskönyv. A cím persze zseniális, hiszen egyszerre utal a Biblia első könyvére és a szerző első regényére. A cím alatt szereplő kvázi műfaji megjelölés azonban, ötven étel ünnepi hétköznapokra és nem hétköznapi ünnepnapokra, meglehetősen olcsó. Minden recept azzal kezdődik, hogy végy egy fej vöröshagymát, még a tejbegríz receptje is. Nem ez [6] az utolsó mondat.
Pócsmegyer, huszonhat február huszonhárom, hétfő. Mindannyian baszhatjuk. Ez a legszebb jelenet. Nem derül ki, miért jelentett Joe Mitchelnek olyan sokat, de nagyon tisztelte, becsülte, szerette, a temetés után szentnek nevezi. A fiatal srácot, aki a cimborájával Joet tulajdonképpen agyonveri, brahiból, mert a fiatalság halhatatlan, aki pedig halhatatlan, bármit megtehet, a Joe iránti tiszteletből nem lövi tarkón, Joe nem akarná, hogy bosszút álljon. A dolog iróniája, hogy a film [7] végén a srác, akit futni hagyott, megöli Mitchelt azzal a késsel, amit ő adott Joenak, ő egyébként Billytől kapta. Ha Joe szent, akkor Mitchel angyal, az élet és a halál angyala. A börtönben sokat olvastam, Rilkét például. Azt írja Rilke, hogy a gonosz a bennünk lakozó jóságot a szépségen keresztül ragadja meg.
7 A London Boulevard című filmről van szó.
Pócsmegyer, huszonhat február huszonnégy, kedd. Január harmincadikától február másodikáig a Keresztelő János prédikációjáról olvastam. Február harmadikától február tizenkettedikéig Mészöly Ágnes A kupolák titka című könyvét olvastam. Február tizenharmadikától február tizenötödikéig Bodor Ádám novelláit [8] olvastam. Február tizenhatodikától február tizenkilencedikéig Bősze Ádám Mozart bikiniben című könyvét olvastam. Camera linga bimbam. Az idén olvasott könyvek közül Mészöly Ágnesé tetszett a legjobban. Ha nem volna blaszfémia, azt mondanám, Mészöly Ágnes jobban ír, mint Spiró, Darvasi vagy Bartis. Rilke gondolata egészen drasztikus. A szépségnek [9] van a legtöbb köze a tapasztaláshoz. Nem tudtam, hogy mondják románul a harangnak. Talán clopot. De lehet, hogy a clopot csak csengőt jelent.
8 Egy rövid levélke, mindössze egyetlen sor: „Többet nem jövök. Vera.” (Bodor Ádám: Az aluljáró in Az utolsó szénégetők, 2010, 73.)
9 Ismétlem magam, de ennek a könyvnek ez az egyik nagyon fontos üzenete: semminek nincs fix jelentése és semmi sem abszolút. Az, hogy az agyunk mit fog fel a környezetéből, a kontextuson múlik. Az olyan szenzoros eltérések, mint a hangokra vagy a fényre való túlzott érzékenység, eredhetnek az ingerfeldolgozás nem kontextusérzékeny voltából, vagyis abból, hogy az egyes ingereket az agy egymástól függetlenül értelmezi. Ha a kontextus nem látja el a feladatát, az ingerfeldolgozás mindent vagy semmit módon történik: vagy van inger, vagy nincs, a kontextustól és más ingerek jelenlététől függetlenül. (Dr. Peter Vermeulen: Az autizmus, mint kontextusvakság, 2014, 75.)
Pócsmegyer, huszonhat február huszonöt, szerda. Február huszadikától február huszonnegyedikéig A Platánsor rejtélyét olvastam. Tegnap volt Mátyás napja, megnéztem a kalendáriumban. Hiteltelen politikusok arcképe [10] között vezet az út a boldogság felé. Az ötödik pecsétben van az a jelenet, amikor felpakolják őket a teherautóra. Gyurica úrnál van cigaretta. Rágyújtanak. Agyonveri [11] egy kalapáccsal. A kalapács fejéhez véres hajszálak tapadnak. Nyelvtanórán fel fogom olvasni a nyolcadikosoknak A teremtés könyvének tizenegyedik [12] fejezetét. Nagy vadász az Úr előtt, mint Nimród. Volt ott az asztalon valami mogyoró. Ettem néhány szemet, ittam rá ásványvizet, elindultam a buszmegállóhoz. Amikor Eszternek megmutattam a Szellemkutyát, végigkacagta. Nem így képzeltük a halhatatlanságot.
10 Hiteltelen politikusok arcképei között vezet az út a boldogság felé.
11 Ez és a következő mondat konkrét utalás a London Boulevard című filmre.
12 Ezért nevezték azt Bábelnek, mert ott zavarta össze az Úr az egész föld nyelvét, és onnan szélesztette szét őket az Úr az egész föld színére. (Ter 11,9)
Pócsmegyer, huszonhat május kilenc, szombat. Az elöljáró utasításainak megfelelően naplót írok. Ez azonban csak látszat. Mert hazudni úgy kell, mintha igazat mondanánk. Szobon érettségiztem. Ott fog majd állni a szobrom a rólam elnevezett téren, ahol most az ismeretlen katona szobrának a talapzata áll, akit időközben felismertek, de valójában úgy volt, hogy a látszatról beszélek, persze a látszat a valóság [13] édes gyermeke. Amikor az ember az elöljáró utasításainak megfelelően úgy tesz, mintha naplót írna, látszólag a valóságot másolja, mint a név nevét a névtelen másoló. A halandóról, aki megízlelte a halhatatlanságot és a halhatatlanról, aki megízlelte a halandóságot című könyvem tizenegyedik kiadása is nagy sikert aratott Franciaországban. Európai író [14] vagyok.
13 Karl Rahner jezsuitától származik a következő idézet: „A holnap kereszténye misztikus lesz, olyasvalaki, aki valamit megtapasztalt, vagy nem lesz.” Állítása kizárólagosságával akár túlzásnak is tűnhet. A nyugati kultúra azonban egyre inkább individualizálódik, a kereszténység pedig egyre kevésbé határozza meg a társadalom életét. (Stefan Bauberger SJ: Nyitottan a teljességre, 2014, 10.)
14 Fehérek közt egy európai, ha néma négerekkel sakkozom.
Pócsmegyer, huszonhat május tíz, vasárnap. Elképzelhető, hogy száz évvel ezelőtt valaki ugyanezeket a mondatokat írta egy naplóba. Tegnap Gellérttel improvizáltunk. Gellért gitározott, Lóci pengette a bőgőt, én pedig leültem a zongorához. Eszter elültette a virágokat. Pénteken Pitti Katalin elmondta, mennyire fontos a csend, ehhez képest túl sokat beszélt. Vera azt mondta, ő szeretne lenni a szoborban a hiány. Felemeli a férfi a csomagtartó ajtaját. Ő fekszik itt a kihűlt földön. Amikor egy név [15] énekel. Könyveket tesz a csomagtartóba. Mészöly Ágnes, Csáth Géza, Beckett Sámuel. Sándor pedig virágot lopott, de könyvet meg virágot lopni nem bűn. Pál apostol a rómaiakhoz írt levelének nyolcadik fejezetében tagad. Mit csinál, tagad. Tekintettel arra, hogy ez egy napló, rózsaszín.
15 Az ikon ragyogó, fényt árasztó jelenésként tárul elénk. És bármilyen helyzetben történjék is ez, erről a jelenésről csak azt mondhatjuk: fölént magasodik. Úgy érzékeljük, fölötte áll mindannak, ami körülveszi: egy másik térben, saját terében és az örökkévalóságban honol. Elcsitul előtte a szenvedélyek lobogása és a világ hívsága, úgy érzékeljük, hogy a világ fölött áll, minőségében felülmúlja a világot, hatását saját területéről fejti ki itt, közöttünk. Kétségbevonhatatlanul létezik, ecset nyomán keletkezett alkotás; mégis felfoghatatlan, hogy létezzen, és nem hiszünk saját szemünknek, amikor e mindent felülmúló győzedelmes szépségről bizonyságot ad. Ilyen hatást vált ki Rubljov Szentháromsága, ilyen összehasonlíthatatlan élményt jelent a Vlagyimiri Istenanya látása. (Pavel Florenszkij: Az ikonosztáz, 2005, 58-59.)
Pócsmegyer, huszonhat május tizenegy, hétfő. A pápa szentté fogja avatni Júdást. Igen, azt a Júdást, aki Jézust elárulta. Lukács evangéliuma szerint ez a Júdás öngyilkos lett, az evangéliumok pedig nem hazudnak, ám az öngyilkosság nála kétségkívül a bűnbánat jele, kétségkívül a bűnbánat kétségbeesett jele. Ha ez a Júdás szentté avatódik, akkor ő lehet az öngyilkosok védőszentje. A pápa abban bízik, hogy az öngyilkosok feltekintenek arra, aki felkötötte magát, Júdás rossz példája jó példával szolgál, az öngyilkosok tehát nem lesznek öngyilkosok. Hiszem, hogy van mennyország, az üdvösségben azonban [16] kételkedem. Képzeljünk el egy pápát, akinek a pápai jelmondata ez. Amikor a pápa Pápára látogat, bizalmatlanul méregetik egymást a pápaiak és a pápaiak. Mégse pápista a pápai teológia.
16 Lábjegyzetet sohase olvasok el… (Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom in Drámák, 1974, 877.)
Pócsmegyer, huszonhat május tizenkilenc, kedd. Enyhe hugyszag [17] lengi körül az isteneket, enyhe hugyszag és enyhe halhatatlanság. Hermész kikacagja a valóságot. Hermész kineveti az illúziót. A nevető Hermész című regényem óriási sikert aratott Görögországban, mert Szent László leszármazottjai görögök. Hermész azért nevet az illúzión, mert tudja, hogy illúzió. Hermész azért kacag a valóságon, mert a valóság az az illúzió, amiről a hugyszagú halandók és a hugyszagú halhatatlanok azt gondolják, hogy valóság. Kár volna betűkre bízni az isteneket. A halhatatlan istenek úgy tudják, hogy már nincsenek, mert jött Jézus, az a héber, leszámolt a görögséggel. Jézus szerint Hermész [18] csak illúzió. Pálról azt hiszik Ikóniumban, hogy ő Hermész. Jól megtanultak görögül ezek a héberek.
17 A magyar helyesírást a Magyar Tudományos Akadémia 1832 óta szabályzatba foglalja. A szabályzatot utoljára 2015-ben módosították (A magyar helyesírás szabályai, 12. kiadás, rövidítve AkH.). A helyesírási szabályzat nem jogszabály, használata senkire sem kötelező: voltaképp az Akadémia ajánlása ez mindazok számára, akik magyar nyelvű szöveget írnak bárhol a világon. A szabályzatot széles körben normaként elfogadják, így például a jelen sorokat is az akadémiai szabályzat szerint leírva olvassa a kedves olvasó. (Nádasdy Ádám: Milyen nyelv a magyar?, 2020, 169.)
18 „A legmagasabb és legvégsőbb, amit az ember elhagyhat, az az, hogy Istent hagyja el Istenért” – mondja Eckhart mester. (Stefan Bauberger SJ: Nyitottan a teljességre, 2014, 22-23.)
Pócsmegyer, huszonhat május húsz, szerda. Hopp Pál és Hoppál Pál nevét mindenki összekeveri, még maguk az érintettek is. Hopp Pál egy dzsesszzenekarban [19] szaxofonozik, Hoppál Pál ugyanabban a dzsesszzenekarban bőgőzik. A zenekar harmadik lemeze, Pascal helyett azt olvastam, Pacal, óriási sikert aratott a Görögországban élő török lakosság körében. Amikor Ahmed megtudta, hogy a bőgős magyar, azonnal magával vitte a kertjébe, ahol pacalpörköltet ettek dinnyével. Ahmed Palit elvitte Athénba, Korinthoszba, Izmirbe, azokra a helyekre, ahol Pál apostol is megfordult. Ahmed csak annyit tudott magyarul, hogy magyar, török, két jó barát, együtt őrzik Eger várát, ezért leginkább angolul beszélgettek. Ahmed búcsúzóul egy repülő szőnyeget ajándékozott Palinak.
19 Maga a riff volt ennek a zenélésnek az alapja, a szaxofonos addig ismételgette ugyanazt a riffet, amíg már semmi értelmes zenei összefüggése nem maradt, és folytatta, amíg a közönség és saját maga mind fizikailag, mind érzelmileg teljesen ki nem merült. (LeRoi Jones: A blues népe, 2007, 258.)
Pócsmegyer, huszonhat május huszonegy, csütörtök. Pünkösdhétfőn elmegyünk Andorhoz. A kocsit majd Budán hagyjuk, talán a Trombita utcában, aztán a fogaskerekűvel felkapaszkodunk a Hármashatár hegyre. Először mamával voltam a fogaskerekűn, utoljára János [20] bátyámmal. János bátyámat Sályiban temettük el, mamát is Sályiban temettük el, anyámat is Sályiban [21] temettük el. Tulajdonképpen csak mama temetésén voltam ott. Anyám temetésére nem értem oda. Anyámban zavar az ipszilon. Abban az évben írtam ezt a mondatot, amikor Lóci született. Abban az évben halt meg mama. Mindig volt köztünk valami üvegfal. Amikor utoljára láttam, elmesélte, hogy egy-két évet Régenben lakott. Erről nem is tudtam. Atyádat és anyádat tiszteljed, hogy hosszúéletű légy azon a földön.
20 Némelyek azt állították: „Igen, ez az”, mások ellenben tagadták: „Nem az, csak hasonlít hozzá” De ő kijelentette: „Én vagyok az.” (Jn 9,9)
21 Románul Sauaeu.
Pócsmegyer, huszonhat május huszonkettő, péntek. A kritikusok szerint A halhatatlanról, aki megízlelte a halált című könyvem valóságos mérföldkő a kortárs irodalom üvegtengerében, amibe ha térdig belegázolunk, felsértik a szilánkhullámok a lábunkat. Fantasztikus, írja Bethlenfalvy, ahogy a naplóíró úgy tesz, mintha csakugyan naplót írna, miközben valóság és fikció úgy vegyül a szövegben, mint tökös mákos rétesben a tök és a mák. Elképesztő bátorságra vall, hogy a naplóíró nem magyaráz [22] meg semmit. A július harmadikai bejegyzés negyedik mondatából például arról értesülünk, hogy egy dzsesszszaxofonostól a naplóíró kései ajándék gyanánt kapott egy repülő szőnyeget. Erről a repülő szőnyegről később nem esik szó. A látszólagos naplóbejegyzések tulajdonképpen tetszőleges sorrendben olvashatók. A napló lírai műfaj.
22 Nagy volt a kísértés, hogy az erény romlását saját ízlésem szerint alakítsam: a középkori ruhába öltöztetett süldő leány egy ártatlan kis bika hátán ül, mint ifjú hölgy reggeli kilovaglás közben, hasonló öltözetű társnői pedig csoportban állva nézik. (Bethlenfalvy Gergely: Fekete Prizma, 2024, 41.)
Pócsmegyer, huszonhat május huszonhárom, szombat. Holnap lesz Eszter névnapja. Vettem öt színházjegyet a Liliomra, Karinthy Színház, június hetedike. Gellérttel hatodikán jövünk vissza Debrecenből. Panka csütörtökön hányt. Hétfőn tiszta fölöslegesen mentünk el Gellérttel az orvoshoz. Nincs a világon se jó, se rossz, gondolkodás teszi azzá. Nézzük a dolgok jó oldalát. A dolgok jó oldala. Amiről azt gondoljuk, hogy jó. Elmegyek a boltba, aztán folytatom. Atom. Egyszer mintha láttam volna egy festményt valahol, talán Drezdában, Montaigne és Tasso, Montaigne állt a lépcső tetején, Tasso a lépcső alján, Montaigne az eszénél [23] volt, Tasso már megőrült, Montaigne szabad volt, Tasso rab, mégis inkább Budapesten, Montaigne szemében kíváncsiság, Tasso szemében megtörtség.
23 Ezt a szót pirossal aláhúzza a számítógép. Azt javasolja helyette, hogy esszénél.
Pócsmegyer, huszonhat május huszonöt, hétfő. Nincs a világon se jó, se rossz, gondolkodás teszi azzá. Adelhaid ugyanis sokkal inkább állt pápai befolyás alatt, mint férje. Nemcsak Alexiosz alakját örökítette meg, hanem írt anyjáról, Eirénéről, Guiscard Róbertről, Tarantói Bohemondról, az északi tájakon élő besenyőkről, a keleti törökökről, illetve a nyugatról érkezett, fosztogató, barbár keresztesekről. Legyen az Böhme vagy Husserl, akik szellemi alkatukat tekintve láthatólag igen messze vannak egymástól, de egyáltalán minden protestáns filozófus a semmiből épít légvárakat magának, hogy acéllá edzve őket, bilincseikbe verje a világ egész eleven testét. Szent Piroska Szent László király és Adelhaid királyné leánya [24] volt. Ezernyolcvanban látta meg a napvilágot Visegrádon.
24 Szent Piroska (1088-1134) Szent László király és Adelhaid királyné leánya volt. Esztergomban született. A források ellentmondásosak. Abban egyet értenek, hogy Szent László királynak és Adelhaid királynénak csak leányai (leánya) született, de nem tudjuk pontosan, mennyi. Egy, kettő vagy három? Egyesek tudni vélik, hogy az egyik leány egy orosz herceg felesége lett. Az biztos, hogy csak az egyik (vagy egyetlen) leány nevét ismerjük: Piroska. Édesanyja 1090-ben halt meg, édesapja 1095-ben. Piroskáról unokatestvére, Könyves Kálmán király gondoskodik, férjhez adja II. Ióannész Komnénosz bizánci császárhoz. Piroska Bizáncban felveszi az ortodox vallást és az Eiréné nevet. Nyolc gyermeknek ad életet. Fia (apja halála után, aki egy vaddisznóvadászaton felsérti kezét a mérgezett nyilakkal, ebbe a sérülésbe hal bele) I. Manuél Komnénosz néven szintén bizánci császár lesz. Bizáncban nagy tiszteletnek örvend az Eiréné név. Így hívták Szent Piroska anyósát, I. Alexiosz Komnénosz császár feleségét (ez a császár kért segítséget nyugatról a mohamedánok ellen, neki „köszönhető” a keresztes háborúk mozgalma), és ezt a nevet vette fel Szent Piroska menye (I. Manuél Komnénosz császár felesége) is, aki szintén német királyleány volt, mint Adelhaid, Szent Piroska édesanyja. Valószínűleg politikai (egyházpolitikai) okokból avatják szentté Szent Piroskát, hiszen a férje részt vett a keresztes háborúkban.
Pócsmegyer, huszonhat május huszonnyolc, csütörtök. A kanti filozófia legsürgetőbb kérdése nem az istenre irányul, hanem a megismerésre. Ki vagyok én és ki az isten, ezek voltak Ágoston kérdései. Hogyan lehetséges a megismerés, amikor a megismerés megismerése is kétséges, ezek pedig Kant kérdései. Bölcsen tette volna az öreg, aki a derék Nietzsche [25] szerint egy idióta volt, ha időt szán a buddhizmus tanulmányozására is. Gyógyteát főz a betegségekből is. Szentendrén a városháza férfi mosdója olyan alakú, mint az a terem, amelyikben van Gogh meghalt. A vakon született meggyógyítása és Theiresziasz. Ha vakok volnátok, nem volna bűnötök, de mert azt mondjátok, látunk, bűnötök [26] megmarad. Azt hiszed, hogy látsz, pedig [27] nem látsz, a valóság illúziója.
25 Itt volna az alkalom, hogy Nietzsche Zarathustrájából idézzek (fordította: Fényes Samu), de valakinek kölcsönadtam. A költők mind hazudnak. Aztán meg itt volt a sógor meg Géza, sok pálinkát ittam, elmegyek inkább aludni.
26 Ez szintén János evangéliumából vett idézet.
27 Nem találom az Oidipusz királyt sem.