„Két napja úgy éreztem, mintha köveket hordanék a testemben. Kőrózsák nyiladozása, fáj nagyon. De hiába mondtam neki, nézzen már meg, doktor úr, valami nincs rendben itten, belül.”
Darabos Enikő

„A szárnyas ajtó fényben állt.
Lába elé hullt a világ.
Máskülönben a sötét – vas szeg – szóródott szerteszét.
Ketten voltunk. Akárha márvány.”
Tamás Zsuzsa

„Kosztolányi bizonyos mértékig visszahátrált a költészet pusztán mesterségbeli, szövegközpontú és nyelvszemléleti megitélésének poziciójából egy olyan hagyományosabb felfogáshoz, amely a költészetet a romantikusok és később a szimbolisták gondolkodásmódjával ítélte meg.”
Pomogáts Béla

„másolt esztendők
ablaknyi résben”
Sinkovits Péter

„Micsoda férfi az, aki így, pontosan így lép a szobába, kezében reggelivel, hóna alatt napisajtóval, a teraszajtó felől átfogja a fény, szemében ígéretsugár! De ezt csak te látod bele, ezt a szeméből sütő nézést: te, a nő, aki örökké azzal vigasztalod magad, amit szeretnél. Szakmai ártalom, hogy képzelegsz, azt szeretnéd, ami nincs, élnéd, amit lehetetlen tapasztalanod.”
Nagy Farkas Dudás Erika

„Tehát mi gyártjuk a boldogságot, mégpedig a virtuális térben. Én vagyok az egyike a ki tudja hány rajzolónak, aki ki tudja kinek vetíti ki a térbe a vágyait, elképzelt világait és szituációit.”
Szalai Andor

„meghalnak a költők
kivesz a földről
a jó”
Szűgyi Zoltán

„Lényeg hát az előadás. És ami itt a legbenső tudásunkkal összefügg, az az, hogy mindannyian többen vagyunk saját magunkban, ennek köszönhetően játszunk saját magunk előtt akár különféle szerepeket. Érdekelni kezdett ez az előadás, a személy mint saját előadásainak sorozata.”
Salman Rushdie

„A Kosztolányi Dezső téren kóválygok. Tudom, ez egyáltalán nem a Krúdy utca felé van, ez Budán található, az meg Pesten, mit csináljunk, ha így építették. (A te kódszámodat nem is jegyeztem meg, pedig mindig azzal hencegtem, hogy mindent megjegyzek. És az sem igaz, hogy azért nem, mert nem tartottam fontosnak.) Szóval itt vagyok. Táskámban a pezsgő.”
Szeles Judit

„Másodperc töredéke alatt kimúlik a kis rovar, de különleges tapasztalati progresszióval tölt meg bennem egy négyzetmillimétert... Színnel... érzem.”
Törköly Emese

„Vonalra feszített lárvasorok
Ikerhurkok – dadogó szóelem”
Verebes Ernő

„mert időközben megfeledkeztünk erről, sőt el is feledtük, hogy mi is az, ami fent is van, meg lent is, mert ugyanaz. Így bennünk már csak különváltan létezik – valami, ami keresi önmagát. S valóban, a hit mellett leginkább a művészet az, ami ennek a keresésnek formát próbál adni évszázadok óta.”
Elek Tibor

„mert soha nem ugyanaz a szem néz rád vissza
ha arcod vak rozsdás tükrében látod”
Jász Attila

„Áthúzva. A név. A nem. Fordítva: Igen. Kioperálva a versfény. Be a szerepjáték.”
Orcsik Roland

„A messzire induló sofőröknek
függesztették ki, így képzeli,
figyelmeztetésül; fehér alapon
fekete felirat: ma csapadék várható.”
Bakos András

„Mennyből a schengen
lejött mi hozzánk
pásztorok pásztorok
...
istennek fia
kis jézus hozta
jászolba jászolba”
Halász Albert

„Szemetekben bort látok,
sokaságban izzó tenyérnyi magányt, kenyeret;
gyantából faragd képemet, imádd,
s hagyd megsemmisülni...”
Rogienner

„Vörhenyes ősz bőszen sikolt
Hajnalonként ablakom alatt.
Tolvaj nyár mi volt, ki volt,
Grafittiben rejtik a falak”
Balogh István

„Beteljesült szerelemből ritkán születik irodalmi alkotás. Talán azért, mert az érzelmek állandó magas hőfoka szertelenné és érzelgőssé teszi az embert, e kettőnek pedig nincs helye az irodalomban. A szerelmi költemény sokkal könnyebben szólhat vágyakozásról, elutasításról, a pillanat gyönyöréről, széptevésről és udvarlásról, mint a beteljesülés érett fejjel megért, hosszan tartó boldogságáról, arról, amiről Villányi László ír volna szerelem című kötetében.”
Fekete J. József

„Eljövendő végnapjaink papja
szónokol az autórádión – s nekem
e Pokol és Örökös Kárhozat
erősen hihetően hangzik,
miközben ezen a rossz, sötét úton hazafelé hajtok”
Charles Simic

„Szakmány György kötetbe gyűjtött szépprózája jószerével arról szól, hogy már nagyon fiatalon is bele lehet unni a kisebbségi létbe, ha az ember éppenséggel nem akar nemzetek, nyelvek és kultúrák közötti híd ként metaforizálódni, vagy a gyökerek örökös őrzőjének provinciális szereposztásában statisztálni.”
Fekete J. József

„Az ironikus mozgás célja a komplex látásmód kialakítása, pontosabban ennek törlése. A mai szerző – Babitshoz híven – a legvégső Vörösmarty-arcot érzi aktuálisnak, igazinak és legjellegzetesebbnek,1 egyszerre sűríti tehát a „viharzás”, vagyis az elemek elszabadulásának töredékes képeit és a velük együtt jelentkező tébolymozzanatokat, amelyeket az utolsó Vörösmarty-versek ismert motívumai érzékeltetnek.”
Hózsa Éva

„Ez egy kis papírfecni, egy újságkivágás, amibe Orsi egyszer nagyítóval égette bele a nevét apósoméknál, amikor megismerkedett a tűzgyújtásnak ezzel a módjával is. Tekintélyesnek mondható kihívás volt most rekonstruálnom a szétégetett hasábok között megbúvó szöveget. Fel is adtam aztán, amikor természettudományos szakkifejezéseket kellett volna megfejtenem. Bonyolultabb, mint egy közepes keresztrejtvény...”
Szabó Palócz Attila

„a mellkas közepétől a hát közepéig terjedő
vonal mentén a cérna pointillista nyomai”
Harkai Vass Éva

„szerbiában
minden századik
másodpercben
megáll az óra
szükség van egy véradóra”
Czirok Ferenc

„Ekkor nézett magára. Nem volt teste. Pedig kétség sem férhet, hozzá, hogy lát. Hiszen látja magát, csak a testét nem. Magába nézni képes, magából kinézni viszont nem. Becsukta az ablakot: ott benn.”
Sáfrány Attila

„És a világ virrasztó, szűk szeme becsukódott.
Fényes hideg halál állt meg
a csillagfények hegyén.”
Dane Zajc

„Abi al-Maarri álmában Montarbo hercege volt, és különös módon az álombeli alak ereiben érezte annak a vörös dinkából erjesztett bornak a zubogását, amit még éberen fogyasztott, azt megelőzően, hogy az ívréten sikló írószerszámát a kalamárisba mártotta volna.”
Nettitia K. Froese

„Hieroglif életek és egyszerű szavak,
És rejtvények, rajzolva és írva.”
Balogh István

„Némi féllangyos sör az asztalomon, a gyomorkeserű már lent melegít, hallelúja, néhány napja kocsmahangulat zsong körül, pedig ki sem léptem a kapun, csupáncsak olvastam (mert az nemesít, ugye-ugye), jahh, cigi lóg a pofámból, tilos a dohányzás mindenütt, tabu még említeni is akár, jaj, a jóöreg Charley mit szót vóna, ha nem gyújthat rá (mondjuk) a ritka szerkesztőség előtti szobrozásai közben, hejj, szerintem le se bagózta volna a tiltó figyelmeztetéseket körös-körül, én sem teszem, nosza!”
Szögi Csaba

„Bolond vagy te, Huang-ce, minden békák legbolondabbika! Butaságokat vettél a fejedbe! Térj vissza az ásóhoz és a kapához, éld a rendes emberek életét! Jót tenne neked a földművelés, bölcsességre tanítana. Tavasszal élet sarjad a földből, nyáron beérik a vetés, ősszel begyűjti a jó gazda a termést, s gondoskodik a jövő évről, télen megpihen a mag a hólepte földben, hogy tavasszal ismét kihajtson. Ilyen a természet rendje, amióta világ a világ.”
Sáfrány Attila

„Szemembe nézve nyilván
nem fejtette meg
lényem titkosírását.”
Fehér Kriszta

„Ha tetszik neked. Tetszik a muki. Az élet. Neked az élet tetszik nagyon. Értesz ahhoz az autóhoz, amit izgatottan megvásárolsz? Értesz ahhoz a nőhöz, aki mellett nyugodtan elalszol? ”
Kukorelly Endre

„ Felhőszín kabátomat felöltöm
Tengermély zsebemben isten-kincsem
Tekintetem elolvad a földön”
Verebes Ernő

„No, de bármennyit is kutakodtam itt is, ott is, mind a mai napig nem sikerült megfejtenem, hogy azon a napon, amikor a szőlőben azokat a robbanásokat hallottuk és a halál kettőig számolt – vajon nem számolt-e esetleg háromig, négyig, ötig…?”
Milovan Miković

„ A vagonok most is zsúfolásig megteltek olvasó utasokkal, de gyakran voltak zajosak is, mert aki éppen nem olvasott, szidta a rendszert, meg Rákosit. A félve összebújásnak nyoma sem volt már.”
Káich Katalin

„Ez a magyar tragédia. A velünk élő kádárizmus. A pszeudo-társadalom pszeudo-mozgásai. A temetetlen holtakon élősködő paraziták gyűlölet-lakomái.”
Kornis Mihály

„Azt hitted,
a réseket csak távolról,
nyájas-kívülről szemléled immár.”
Orcsik Roland

„fogam karca lányba rég akadt
s emlékem sincs, hogy nagymamába
rágtam, mi elásva megmaradt”
Verebes Ernő

„ma vezércikkek kellenek
meg izgalom
meg recivilizáció
meg ultraszuperhipermarketek
a tejút mentén
hogy csaba királyfi lovasai
se maradjanak ki a kokakólabizniszből”
Tóbiás Krisztián